F. Csanak Dóra: Vörösmarty Mihály-levelezés. Csokonai Vitéz Mihály-levelezés. Ady Endre-gyűjtemény (A MTAK kézirattárának katalógusai 3., 1967)

I. Vörösmarty Mihály hagyatéka

VÖRÖSMARTY MIHÁLY HAGYATÉKA Vörösmarty Mihály kéziratainak sorsa az Akadémiára kerülésükig, 1927-ig meglehetősen homályos. 1927-től 1945-ig az Akadémia-utcára nyiló földszinti Vörösmarty-szobában, azután pedig a Könyvtár Kézirattárában kaptak otthont. Addig utjuknak szinte egyetlen állomását sem lehet teljes biztonsággal rekonstruálni. Tudjuk, hogy Vörösmarty már ifjúkorában ajándékozott kéziratokat barátjának, Zádor (Stettner) Györgynek, aki később a költő halála után további kéziratokat szerzett meg az özvegytől. "Vörösmartyt s halála után Vörösmartynét minden irásai s levelezéseiből kifosztotta" - irta róla Toldy, aki főleg azért haragudott, mert Zádor nem adta neki kölcsön a kéziratokat, de még másolatot sem volt hajlandó küldeni róluk a készülő Vörösmarty-kiadás számára. Zádor György leszármazottai családi hagyomány alapján ugy tudják, hogy Vörösmarty Béla, a költő fia 1900-ban Vörösmarty születésének centenáriuma idején visszakérte a kéziratokat Zádor unokájától, Zádor Bélától, s nem neki adta vissza az anyagot, hanem a nagyváradi premontrei gimnáziumban helyezte el, amelynek annakidején növendéke volt. A hagyomány szerint Zádor Béla nagyon megneheztelt rá ezért. Vörösmarty Béla aztán később a premontrei rendtől is visszakérte állítólag a kéziratokat, s testvérének Széli Kálmánné Vörösmarty Ilonának, illetve unokahugának Bernrieder Jánosné Széli Ilonának adta át őket megőrzésre, aki 1924-ben Brisits Frigyes utján az egész hagyatékot az Akadémiának ajándékozta. Ebből az anyagból jött létre a Vörösmarty-szoba. így közlik a kéziratok történetét a korábbi tanulmányok és a most megjelenő Vörösmarty kritikai kiadás jegyzetei. A