F. Csanak Dóra: Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában (A MTAK kézirattárának katalógusai 1., 1967)

II. Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár kézirattárában - 2. A hagyaték ismertetése

27 1933-ban még csak ifjúsági regényt(Heinrich beginnt den Kampf) és filmszcenáriumokat ir saját müveiből és Bredel "Dein unbe ­kannter Bruder" c. regényéből. 1939-ben átirja korábban készült "Mozart" cimü drámáját. E müve segítségével megpróbálja feleleveníteni nyugateurópai irodal­mi kapcsolatait: tiszteletpéldányt küld többek között Heinrich és Thomas Mannak, Alfred Polgarnak, Stefan Zweignak és Romain Rollandnak. Ugyanebben az évben irja "Die Rückkehr" cimü drá­máját, egy tanulmányt: "Das Filmscenarium als literarische Gattung", és "Stoff und Gattung" cimü vihart kavart polemikus előszavát. Ezidőtájt kezd újra magyarul irni. Az "Uj Hangban" jelennek meg "Levelek a távolból" cimü irásai s megírja "Tá­bortűz mellett" cimü kötete darabjait. Ugyanakkor azonban fél­tékenyen ragaszkodik hozzá, hogy német Íróként is számontart­sák. Johannes Becherhez, az Internazionale Literatur szerkesz­tőjéhez irt levelében elsorolja német müveit, és tiltakozik elle­ne, hogy husz évi munkája termését kizárják az irodalomból, hi­szen magyar irónak csak néhány korai, elavult szemléletű mun­kája alapján tarthatják. 1940-ben elkészül az egyfelvonásos "Achtung, Aufnahme!", majd nekilát a "Himmlische und irrdische Liebe" c. "filozófiai komédiájának" s talán legszebb müve, a "Die Jugend eines Träu­mers", megírásának. E regény elkészült első kötetéhez érdekes jegyzeteket talá­lunk a szovjetunióbeli napló hátulról visszafelé kezdett lapjain: önmaga számára készített emlékeztető jegyzeteket, utasításokat, milyen buktatókat kell elkerülnie s mi az életrajzírás célja és értelme. Ebben az évben robbant ki konfliktusa Lukács Györggyel. Vi­tájuk az Internazonale Literatur szerkesztőségében, a "Stoff und Gattung" megvitatásakor kezdődött, majd levelekben fogalmazták meg a hosszú évek, sőt évtizedek óta feszülő ellentéteket. Aztán kitört a második világháború, s Bálázsék a többi emig­ránssal együtt Kazánba, Alma-Atába kerültek. Az evakuáció évei­ben filmmunkákkal nem foglalkozhatott, elmélyült irodalmi mun­kára sem volt lehetősége, ezért az ottani levéltárakban kezdett búvárkodni, ahol addig ismeretlen kazah népi eposzokat és mesé­ket tanulmányozott. Ennek a munkának az eredménye lett a ma-

Next

/
Thumbnails
Contents