F. Csanak Dóra: Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában (A MTAK kézirattárának katalógusai 1., 1967)

II. Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár kézirattárában - 2. A hagyaték ismertetése

28 gyárul "Fakó lovacska" cimmel megjelent kazah népmesekötet. Ezeket az éveket Balázsné visszaemlékezéseiből és a házaspár levelezéséből ismerjük. Balázsné u.i. súlyos betegsége miatt több évet töltött Alma-Atában azután is, hogy férje már visszatért Moszkvába. 1945-ben ismét magyarra fordul a napló nyelve. A háború végéhez közeledik, többen már elutaztak Magyarországra. Balázs is egyre többet foglalkozik gondolatban a régi otthonnal. Verseket ir, hogy legyen mivel beköszöntenie. Ugyanakkor amint irja, bucsuzásként sok és erős szállal köti magát a szovjet élethez is. Szerződéseket köt és megfogalmazza magának szerződésben lekötött müve, a megvalósulatlan "Vándor" cimü dráma vagy drámai költemény problémáit. Magyarországra érve megszakadnak a naplófüzetek: rövid boldog feljegyzés emlékezik meg arról, hogy a magyar kormánytól, a nemzettől gyönyörű kis otthont kapott ajándékba, s megszolgálását nyugtalanító adósságnak érzi. Többet nem ir naplót. Annál gazdagabb az erre az időre vonatkozó irat- és levélanyag, mely gazdagon dokumentálja filmművészeti tevékenységét, irói pályafutását, emberi kapcsolatait. Több könyve jelenik meg, gyors egymásutánban bemutatják darabjait - nem Volt nagy sikerük. Ugy érezte, a filmgyártásban, a filmtudományi intézet munkájában sem hallgatják meg véleményét. 1949-ben,élete utolsó évében Kossuthdíjjal tüntetik ki. "Valahol Európában" cimü díjnyertes filmjén kivül ebben az időben azok a cikkei a legjelentékenyebbek, amelyek a középeurópai kis népeket akarták közelíteni egymáshoz. Személyes kapcsolataival és írásaival egyaránt igyekezett a magyar és a cseh nép barátságát segíteni, és legdédelgetettebb terve volt, hogy megvalósuljanak a szegedi ünnepi játékok, s ezek révén Szeged a dunavölgyi népek kulturális találkozóhelyévé váljék. 1848 centennáriumát is monumentális, közös filmmel szerette volna megörökíteni. Élete utolsó éveiben sokat utazott külföldön: Lengyelországban, Csehszlovákiában, Németországban a filmgyártás ügyeiben vett részt, Svájcban, Olaszországban fesztiválokon járt. Ennek az időnek levelezésanyaga szerteágazó kapcsolatokról tanúskodik. Váratlan halála sok megkezdett munkát szakított félbe. A kéziratok között található szerződések, levelek alapján néhány évig