F. Csanak Dóra: Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában (A MTAK kézirattárának katalógusai 1., 1967)

II. Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár kézirattárában - 2. A hagyaték ismertetése

24 alig halványan válik le rajza a fehér ködégről: egy anyag, egy szin: testvérek a ködben, örökkévalók, mert nem élők. A skielők fantasztikus árnyékai talajtalanul és környezet nélkül megjelennek magasan a fehér ködben és lelebegnek a semmin állva, a semmibe tűnve. Aztán hollók a viharban. Zúzmarás, reszkető törpefenyők, - az életből számkivetett, eltévedt élet. Séta a Raxplateau-n. Havas sziklafalon egy méter kör nagyságú fehér piedesztálon állok a semmi fölött, a semmibe nyúlva és az űrnek hideg szele süvit. Szembesítés az örökkévalósággal. Minden elmerül. És akkor az ezüstfehér ködből Anna ezüstfehér haja gomolyodik és két nagy babonás szeme néz rám. . ." (Ms 5023/21. 23.1. ) Egy 1915-ben feljegyzett vallomása a maga számára is megfogalmazza ezt a tulajdonságát: "Éna gondolatokat nem kikövetkeztetem, hanem láto

m. Tehát csak láthatót, scenikusan feltűnőt veszek észre." (Ms 5023/19- 89.1.) A film felé tereli érdeklődését állandó munkahelye is a "Der Tag"-nál. Alfred Polgár felszólítására, találjon ki valamilyen rovatot, hogy alkalmazhassa (a lapnál u.i. csak a rovatvezetőknek volt fix fizetésük), Balázs a filmkritikát választotta. Ez volt, mint irja az első reklámtól független filmkritikai rovat a sajtóban. A "Der Tag"-ban könyv- és szinikritikákat is irt, s ahogy a búcsúzó cikkére reagáló olvasói levelek bizonyítják, irásai népszerűek voltak. Ausztriai életét és tartózkodását azonban, csakúgy mint más emigránsok, ideiglenesnek érezte. Berlinhez képest Bécs "vidék"nek számított. Már 1922-ben feljegyzi: "Döntő fontosságú dolog, legalább is döntőnek érezzük mindnyájan, életünk uj utja nyílásának, hogy Fogarasi holnapután már Berlinbe költözik, a Rote Fahne politikai szerkesztőjének és hogy a RF közvetítésével az egész német mozgalom hiv bennünket. .. Megérett a mi befolyásunkra és nagyon ke-