Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Arthur Jack Meadows Noha alapvető dolog, hogy ne rekedjünk meg a definícióknál, igenis fontos kiindulási pontot képeznek. Egyrészről, néha bizony elég ködösen definiált fogalmakkal is folyhatnak a tudománymetriai kutatások. Példának okáért hány különböző definícióját fogadják el a Scientometrics előfizetői az «információ» szónak anélkül, hogy ez tartalmilag valamit is levonna az értékéből? Másrészről elengedhetetlen, hogy tudatában legyünk a különböző szavak használatából adódó árnyalatnyi különbségeknek is. Jelen esetben Glänzel és Schoepflin közli, hogy a bibliometria, informetria, tudománymetria, technometria szavakat egymás szinonimájaként fogja használni, de valójában ezek a szavak jelentésükben nem azonosak. A tudománymetriának például szélesebb a jelentésköre, mint a bibliometriának - a Scientometrics folyóiratnak nem minden cikkéről mondható el, hogy bibliometriai megközelítést alkalmaz. (Egyébként nem «/n/ometriának» kellene inkább neveznünk «informetna» helyett?) Lehet, hogy a bibliometria szót azért használták a scientometria helyett legalábbis az angol nyelvterületeken -, nehogy összetévesszék a szcientológia vallásos kultuszával. Mindenesetre, ahogy az előbbi egyre kevesebbszer fordul elő az újságokban, a tudománymetriáról (scientometria) kétségtelenül annál többet hallunk. Fontos, hogy a tudománymetria értelmezési körét ne szűkítsük le nagyon, de ugyanolyan rossz, ha túl sok mindent ölel fel. G&S azt javasolja, hogy a terület fogja át: „a tudományos kommunikáció minden kvantitatív megközelítését és modelljét, a tudományos információk tárolását, terjesztését és visszakeresését is". Ez mindenképpen túlságosan általános definíció ahhoz, hogy a gyakorlatban hasznosnak bizonyuljon. Noha fél szemünket mindenképpen rajta kell tartanunk az információvisszakeresés fejlődésén, mégis üres gesztus lenne arra törekedni, hogy ez a terület egészében beolvadjon a tudománymetriába. Valójában rámutattunk a tudománymetria egyik problémájára. Átfedések lehetnek némely olyan kutatási területtel, amely az információk mennyiségi aspektusaival foglalkozik, s amelyben már önálló jogú specializálódás ment végbe, s így nem szívesen csatlakozik a tudománymetria zászlajához. Ennélfogva nem árt, ha időnként hátradőlünk, és megkérdezzük, hogy most éppen mit is értünk «tudománymetrián»? Vegyünk egy példát: nemrégiben jelent meg az Encyclopédie internationale de bibliologie. Kitűnő és átfogó képet nyújt a bibliológiáról az írott és nyomtatott szó tudományaként definiálva azt. A tudománymetriával számtalan