Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Hozzászólások 35 előfeltevésen alapulnak, hogy ezek a TK fázishoz tartoznak. Ezzel szemben a tudománymetriai kutatás alapvetően mindegyik fázist magában foglalja. Ebből eredően minden tudománymetriai diszkusszió alapulhat bármelyik előfeltevésen, és ez zavart idézhet elő. A következő fejezet gondolatmenetének tárgya ezeknek a fázisoknak a megkülönböztetése lesz. A minőség-menedzsment (MM) vagy a minőségellenőrzés (ME) legújabb kutatásainak célja a szolgáltatások és az információs termékek színvonalának javítása. Mivel a tudománymetria egyik fő feladata, hogy fejlessze az információszolgáltató rendszereket (az F fázisban), s ezzel kiszolgálja a tudománypolitikusok igényeit, az MM jelenlegi tapasztalatai is hasznosnak bizonyulhatnak. A számos MM (vagy ME) technika közül a (quality-function deployment) lehet a legalkalmasabb az alábbi gondolatmenethez, mert ezt a technikát az MM szolgáltatásokra és információs termékekre való alkalmazása során fejlesztették ki. A tudománymetria K&F fázisai Az interdiszciplináris stúdiumok legnagyobb részét egy átfogó tudás létrehozására irányuló merőben intellektuális érdeklődés motiválja, mely a különböző diszciplínák egyesítése nyomán jöhet létre. Ezeknek a stúdiumoknak a helyét a TK fázisban állapíthatjuk meg, mert a TK, mint intellektuális kíváncsiságból létrejövő, magukért az ismeretekért végzett kutatás definiálható, melyet a tényleges felhasználás nem különösebben érdekel. Más interdiszciplináris stúdiumok politika függőek, és különböző politikák céljait szolgálják. Ezek a tanulmányok az AK és az F fázisban helyezkednek el. A TK fázisában levő kutatási témák lehetnek elvontak és távol eshetnek a realitásoktól, de ideális esetben merész hipotézisek irányítják, és szigorú módszerek tesztelik ezeket. Alapos és átfogó tudás kívántatik ahhoz, hogy ilyen hipotéziseket felállítsunk és magas fokú mesterségbeli szakértelem ahhoz, hogy képesek legyünk ilyen módszereket alkalmazni. Ami az interdiszciplináris stúdiumokat illeti, a hipotézis felállításához szükséges ismeretek és a módszerek alkalmazásához szükséges szakértelem nemegyszer különböző diszciplínákhoz tartozik. Ebből következik, hogy egy embernek nagyon nehéz mind a kettőt jól csinálni. így ez gyakran azzal jár az interdiszciplináris tanulmányok esetében, hogy vagy megrekednek a hipotézis elővezetésénél, vagy triviális hipotézisekre alkalmaznak különböző technikákat. A közös kutatások pótolhatják ezt a hiányosságot. Azonban a TK irányultságú kutatók nem szeretik a közös kutatásokat, hanem a «kis tudományt» részesítik előnyben. Ebből következően az interdiszciplináris kutatások nagyon csekély eredménnyel járnak. Ez a tanulság vonható le a TK fázis eddigi interdiszciplináris kutatásaiból. Példának okáért még a behaviorista tudomány - amely pedig meglehetősen sikeres interdiszciplináris terület - sem lehet kivétel ez alól. A tudománymetria némely aspektusa a TK-nak ugyanabban a fázisában van, mint a tudománytörténet vagy a tudományfilozófia. Az utóbbi diszciplínák elég, ha csak hipotéziseket gyártanak, és néhány tételben bizonyítják azokat, de a tudománymetria itt nem állhat