Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Hozzászólások
36 HAJIMEETO meg, a hipotézisek statisztikai tesztjét is el kell végeznie, és alkalmaznia kell a valóságban. A tudománymetrikusok nem lehetnek olyan «kicsik» mint a hagyományos diszciplínák (utalás Price: Little Science Big Science című tanulmányára). Ez a tudománymetriának problémát jelent. A menedzsment tudományt (MT) tekinthetjük a politika-releváns stúdiumok előfutárának. Az MT-ről azt tartják, hogy a tényleges alkalmazásáért van, és hogy nincs szüksége konkrét hipotézisre elméletének felállításához. A hipotézisek helyett matematikai modelleket használ (pl. a sorbanállási modellt) amelynek következtében a menedzsment puszta kalkulációra redukálható. Ily módon a rigorózus számítási technikák elegendőnek látszottak. Mint AK, az MT mentes a TK fent említett problémáitól, és viszonylag jó eredményeket ér el ezekkel a technikákkal. Azonban az MT-t aligha alkalmazták a valódi menedzsment területén. Ennek fő okát abban kell keresni, hogy nem sikerült az eredmények technológiai átalakítása a menedzsmentben való tényleges alkalmazásukra, mert a modellek nem kielégítőek. A tudománymetria néhány aspektusának sok közös vonása van az MT-vel. A tudománymetria gyakran fogad el olyan modelleket, amelyek használatával a tudományos analízis kalkulációvá degradálódik. Meg kell állapítani, hogy a tudománymetriai modellek adekvátak-e, de a tudománymetria eddig még az ehhez szükséges módszereket sem tárgyalta (GASS 1983). Az MM a gazdaság szolgálatában áll. Szerencsénkre vagy sem, az MM-ből hiányoznak a kutatási (TK vagy AK) fázisok, ennélfogva kizárólagosan az F fázis eljárásait és a tényleges gyakorlatot alkalmazza. Érdekeltségének megfelelően az MM olyan módszereket sajátított el, amelyek a valóságos tevékenység alapját képezik. A tudománymetria értéke és szerepe A quality-function deployment technika a minőséget befolyásoló tényezők és a kívánt minőség eléréséhez szükséges funkciók közti kapcsolatok kétdimenziós elemzése. A tényezőket és a funkciókat hierarchikus módon, külön-külön értékelik. Amikor a tudománymetria a tudománypolitikát tudományos információk közvetítésével szolgálja, az információ minőségét a tudománypolitikusok preferenciája határozza meg (milyen információkat részesítenek előnyben, vagy milyenekre van szükségük). Ezért elemezni kell, hogy a preferenciára való tekintettel az információktól milyen funkciók betöltését kívánják. Nem szükségszerű, hogy a «nagy tudománymetria» tudománypolitikusok által szponzorált kutatásai minden mást figyelmen kívül hagyva, csak a megrendelőt szolgálják. Az MM területén a cégek döntéshozói számára nyújtott szolgáltatások magukban foglalják a termékek fogyasztókra gyakorolt hatásának az értékelését is, a biztonságos vagy kockázatos vállalkozások minősítését. A «nagy tudománymetriának» még nagyobb tudománymetriává kellene lennie azáltal, hogy kiértékeli a generált információ és az ajánlott politika nagyközönségre gyakorolt hatását.
