Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Az értékelő tudománymetria Magyarországon - Vinkler Péter: Az értékelő tudománymetria alkalmazásának néhány példája Magyarországon

Az értékelő tudománymetria Magyarországon 137 Azoknak a folyóiratoknak, amelyeknek nincs GF-adata, a Bizottság analógiák, a folyóirat kora, a kiadvány jellege, szerkesztőjének személye, a szerkesztőbizottság tagjainak ismertsége alapján állapít meg egy önkényes értéket. Az alkalmazott eljárás nem a folyóirat megjelenési évének (pl. 1999) GF-adatát használja. Egyrészt azért nem, mert az értékelés időpontjában (pl. 2000. február) az 1999. évi GF-adatok még nem állnak rendelkezésre, másrészt azért sem, mert ezek az adatok az 1997-ben és 1998-ban publikált cikkekre vonatkoznak. Az említett okok, továbbá a folyóiratok Garfield-tényezőinek időbeni változásai miatt az adatok 3 egymás után következő évre vonatkozó átlagával számolunk. így pl. az 1999. évben megjelent cikkeket az 1996-1997-1998. évi GF-adatok átlagával vesszük figyelembe. Az egyéb kiadványok értékelése A Bizottság minden egyes konferencia kiadványban megjelent közlemény, továbbá könyv, könyvfejezet esetében meggyőződik arról, hogy az illető kiadvány megfelel-e a tudományos közleményekkel szemben támasztott írott és íratlan követelményeknek. A közöltek szakmai tartalmának értékelésére a grémium nem vállalkozhat. Ennélfogva, ha a kiadványt a Bizottság tudományosan elfogadhatónak nyilvánítja, akkor azzal a feltételezéssel él, hogy minden közlemény hasonló szakmai színvonalú, és így az információk mennyisége, amit a terjedelemmel vehetünk figyelembe, határozza meg az elérhető pontszámot (b

s) a (2) egyenlet szerint. ahol: bj az fedik közlemény oldalainak száma, f a megfelelő «csoporthozzájárulási hányad» (lásd később). Az egyéb kiadványokban megjelent közlemények pontértékét úgy igyekeztünk megállapítani, hogy egy átlagos terjedelmű (4-6 oldal), átlagos GF-adatú (1,00-1,70) folyóiratban megjelenő cikk pontszámát egy 6-10 oldalas egyéb közlemény érje el (lásd a 2. táblázatot). A terjedelem egy cikk esetében ugyanis általában korlátozottabb, mint egy könyvfejezetnél. Az ennél hosszabb közlemények, elsősorban könyvfejezetek általában nagyobb informatikai értékűek, ezért pontszámuk nagyobb. A jutalmazandó terjedelmet 100 oldalban maximáltuk. Megjegyzendő azonban, hogy az említett szabályozások nem egzakt vizsgálatok, hanem személyes tapasztalatok és a bizottsági tagok kompromisszumokon alapuló döntéseinek eredményei. Csoporthozzájárulási hányad A természettudományi folyóiratcikkek társszerzőinek száma (vagyis, hogy átlagosan hány szerzője van egy cikknek) évről évre nő. A 90-es évek közepén - amint az az SCI köteteiből megtudható - átlagosan mintegy 4,5 szerző jegyez egy cikket. A kooperáció mértéke azonban függ a tudományterülettől is. A matematikai, elméleti kémiai témakörökből írt cikkeknek viszonylag kevés társszerzőjük van, ugyan-