Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Az értékelő tudománymetria Magyarországon - Vinkler Péter: Az értékelő tudománymetria alkalmazásának néhány példája Magyarországon

I/inkier Péter Az értékelő tudománymetria alkalmazásának néhány példája Magyarországon Bevezetés NALIMOV & MULCSENKO (1969) nyomán a tudományt olyan információtermelő rendszernek tekinthetjük, amelyet információ táplál, és működésének eredményeként a bemeneti oldalon lévőnél több és/vagy átformált (átstrukturált) információ hagy el. A tudományos kutató feladata MERTON (1968) szerint: „az ellenőrzött tudás kiterjesztése". A tudományos információ is áru (KOENIG 1995), tehát értéke és használati értéke van. A közölt információk tudományos értékének meghatározása (becslése) az illető szaktudomány művelőinek feladata. A tudományos kutatási eredményeknek ugyanis - mint azt PRICE (1963) írja - ki kell érdemelniük az egyenrangúak elismerését. A tudományos információk használati értékére az azokat felhasználók által közölt publikációk hivatkozásainak vizsgálata révén következtethetünk. Nemcsak a hivatkozások számából, hanem azok szövegkörnyezetéből is értékes következtetéseket vonhatunk le. Az MTA matematikai és természettudományi kutatóintézeteiben 1999-ben végzett közvélemény kutatás eredményeként a jelen közlemény szerzője azt találta, hogy a 133 válaszadó mindegyike az intézmény elsődleges feladatául tudományos kutatások végzését jelölte meg, aminek súlyát a teljes tevékenységen belül átlagosan 60,3%-ban adták meg. A felsőoktatásban való részvétel szükséges hányadát az össztevékenység mintegy 20%-ában határozták meg. A tevékenység fennmaradó mintegy 20%-a a kutatók szerint tudományos szolgáltatásokra és fejlesztésekre terjedhetne ki. Az előzőekben leírt álláspontból következik, hogy amikor tudományos kutatók, kutatócsoportok vagy egész kutatóintézetek tevékenységét értékeljük, akkor elsősorban az illető szervezetek által közölt tudományos publikációk mennyiségét és minőségét kell tekintetbe vennünk. A tudományos információtermelés mennyiségének és hatásának mérésével az «értékelő tudománymetria» foglalkozik. A jelen tanulmány szerzője szerint a tudománymetria alaptétele - és egyben a kutatási terület művelésének is előfeltétele - a következő: A tudománynak, mint ismeret- és intézményrendszemek, valamint a kutatásnak vannak olyan kvantitatív aspektusai, amelyek matematikai (statisztikai)