Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Vitazáró utószó - Wolfgang Glänzel, Urs Schoepflin: Kis tudománymetria - nagy tudománymetria, volt-e valami azontúl?
128 WOLFGANG GLÄNZEL, URS SCHOEPFLIN A cikkben és a kommentárokban kifejtett metodikai kérdésekre kapott visszajelzések arra késztettek, hogy a szerzők és az újonnan megalakult kutatótársaság tagjai, további tudományos rendezvények és vitafórumok szervezésében vegyenek részt. Az elsőt 1995-ben, a chicagói Tudománymetriai és Informetriai Konferencián tartották, Wolfgang Glänzel, Sylvan Katz, Henk Moed és Urs Schoepflin szervezésében. A Kis tudománymetria - nagy tudománymetria, és azon túl című cikk egyik fontos megállapítása a bibliometriai kutatás és technológia szabványainak hiányáról szólt. A rendezvény szervezői több mint 10 kutatót kértek fel, hogy kifejtsék nézeteiket a terminológiai, metodikai és technikai szabványok kifejlesztésének szükségességéről. Körülbelül 60 bibliometriai kutató vett részt a chicagói workshopon, és élénk vita alakult ki az elhangzott előadásokkal kapcsolatban. A rendezvény anyaga szintén a Scientometrics egyik, csak ennek a témának szentelt számában jelent meg (1996). A második rendezvény, a Folyóiratok hatás-mérőszámai és azok szerepe a tudománypolitikában és a tudományos információban címet viselő ülés fontos része lesz a 2001 -ben rendezendő sydneyi Tudománymetriai és Informetriai Konferenciának. Wolfgang Glänzel és Henk Moed szervezi ezt az összejövetelt, amelynek során több, mint 10 előadást tartanak majd. Ez a rendezvény is felfogható azoknak a témáknak az egyenes folytatásaként, amelyek a vitacikkben és a chicagói workshopon megfogalmazódtak. Amikor a vitakötet magyar kiadását előkészítve, hét elmúlt esztendő távlatából újra olvastuk cikkünket, megállapítottuk, hogy noha megfigyelhető némi változás, sok kijelentés mindmáig érvényes. így a vitacikk még ma is aktuális. Néhány leírt vagy előre jelzett fejlemény beigazolódott. Példaként szolgálhatnak erre SCHOEPFLIN & GLÄNZEL (2000) újabb cikkében közölt eredményei. A Scientometrics folyóiratban megjelent publikációk hivatkozásainak elemzése megerősítette azt az állítást, amely szerint a bibliometriai szakterület heterogénné vált, és minden alterületének saját jellemzői alakultak ki. így Solla Price álma a szakterület fejlődéséről a «kemény» társadalomtudomány irányába, sajnos nem vált valóra. Másfelől, az egyéni kutatók illetve intézmények közötti, egyre erősödő tudományos együttműködés hozzájárult a vitacikkben bírált kommunikáció hiány megszűnéséhez. A bibliometria elég nagy lett ahhoz, hogy a kutatás és technológia olyan feladataival nézzen szembe, amelyek megoldása mind a kutatás, mind a technika szempontjából túllépik egy-egy intézet lehetőségeit, és csak a szakemberek egy nagyobb csoportjának együttműködésével valósíthatók meg. Ennek nyilván pozitív hatása van a standardizálásra is. KATZ (1996) így fogalmazta ezt meg a Bibliometriai szabványok: személyi tapasztalatok és tanult leckék című cikkében: „Az együttműködés a közös szabványok kifejlesztésének legjobb megoldása." Legalább ilyen mértékben érvényes ez, az elégtelen kommunikáció vonatkozásában is. A Scientometrics biztosította vitafórum és az informális kommunikációs hálózatok segítségével, de különösen a szakterületük fejlődéséért elkötelezett és felelősséget érző szakembereknek kezdeményezései, tevékenysége és együttműködése révén érte el a Kis tudománymetria - nagy tudománymetria, és azon túl című cikk tulajdonképpeni célját.
