Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Hozzászólások
Hozzászólások 119 azon kifejezéseket értjük, melyek nem tartoznak a vonatkozó módszertani szakkifejezések közé (azaz: Összesen - Analitikai, lásd az 1. táblázatot). Az «eponimikus» és a «speciális szakkifejezések» száma szignifikánsan kevesebb a tudománymetriai cikkek esetében (tudománymetria: 2,0; szerves kémia 25,4). Jelenleg azonban a tudománymetriai dolgozatok hosszabb periódusban történő megfigyelése még lehetetlen. Az 1. és a 2. táblázat némi tájékoztatást ad a használt szakkifejezések eredetére vonatkozóan. A tudománymetriai szakkifejezések jelentős része (33,5%) a matematikából és a statisztikából ered. A «törzs szakkifejezések aránya» (core term rates, CTR) a szerves kémiában 1936/37-ben 96,5%, 1990-ben 75,9%, a tudománymetriai dolgozatokban 66,5%. A tudománymetriai dolgozatok viszonylag kicsiny CTR mutatója a kevés számú «törzs» (vagy általánosan: «speciális») szakkifejezésnek, nem pedig a statisztikai kifejezések különösen nagy számának következménye a tudományág jelenlegi fejlettségi szintjén. A szerves kémiai cikkekkel összehasonlítva a tudománymetriai cikkekben található kevesebb «speciális» és «eponimikus» szakkifejezés szakterületi sajátosságnak vagy a viszonylag alacsonyabb tudományossági szintnek tulajdonítható. Ahhoz, hogy az okokat feltárhassuk, sokkal több összehasonlítható adatra lenne szükség. A fentiekben ismertetett előzetes adatok példaként szolgálhatnak a tudományos tevékenységek alapvető jellemzőinek speciális szakkifejezések révén történő feltárásához. Következtetés Minden tudományos tevékenység célja a világ valamely részének feltárása. A már létező diszciplínákon belül új tudományágak kezdenek kialakulni. A tudományos területek időbeni fejlődését egy bevezető, egy exponenciális és egy telítési részből álló logisztikai modellel írhatjuk körül. Egy megfelelően hosszú ideig vizsgált, többé-kevésbé független rendszer fejlődésének logisztikai görbéi egymásra épülnek. Úgy gondolom, hogy a tudománymetria, mint a tudományok tudományának része, még csak az első exponenciális növekedés kezdeténél tart.
