Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Vinkler Péter A tudománymetria lényegét PRICE (1963) a következőképpen foglalja össze a Kis tudomány, nagy tudomány bevezetőjében: „A tudomány mérhető szubsztancia, következésképpen a tudományban foglalkoztatott munkaerő, a tudományos irodalom, a tehetség és a költségek helyesen megválasztott statisztikai módszerekkel mérhetőek lehetnek." NALIMOV & MULCSENKO (1969) szerint a tudománymetria „a tudomány, mint információs folyamat mennyiségi (statisztikai) módszerek alkalmazásával történő megfigyelésének" kutatási területe. BRAUN ET AL. (1985) azt állítják, hogy „a tudománymetria a tudományos információk létrehozásának, terjesztésének és felhasználásának mennyiségi szempontjait elemzi azért, hogy így hozzájáruljon a tudományos kutatás, mint társadalmi tevékenység mechanizmusának jobb megértéséhez." A G&S által megadott definíció hasonló, de leszűkíti a tudománymetriai vizsgálatokat a tudományos kommunikáció mennyiségi aspektusaira. Ezzel szemben KOENIG (1994) azt írja, hogy „a tudománymetria és az informetria területe tágabb értelemben is meghatározható, mint mindazon témakörök összessége, melyek a tudományos kutatások mérésével, és a tudományos és érdemi információk keletkezésének, áramlásának, terjesztésének és használatának mérésével mennyiségi formában foglalkoznak." CALLON ET AL. (1993) a technikai összefüggések aspektusának fontosságát hangsúlyozzák. A jelen közlemény szerzője nem kíván beleavatkozni a tudománymetria, az informetria, a bibliometria, az ökonometria stb. hasonlóságainak és különbségeinek problémáiba, melyeket a gyakorlat hivatott megoldani a jövőben. A tudománymetria - mint önálló tudományág - intézményesítésében jelentős lépésnek számított az Institute for Scientific Information (ISI) megalapítása Philadelphiában, továbbá, a Science Citation Index (GARFIELD szerk.) és a Scientometrícs című folyóirat indulása 1969-ben, ill. 1978-ban. A Scientometrícs (BRAUN szerk.) „nemzetközi folyóirat, mely a tudományok tudományának, a tudományos kommunikációnak és a tudománypolitikának minden mennyiségi aspektusával foglalkozik", ahogyan ez a folyóirat borítóján áll. E cikk szerzője hasonló definíciót ajánl: A tudománymetria a tudományok tudományának egy alterülete, mely a tudomány és a tudományos kutatás minden menynyiségi és kvázi-mennyiségi aspektusával foglalkozik Fő területe az információs folyamatok kvantitatív tulajdonságainak vizsgálata.