Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Hozzászólások 113 A tudományosság néhány külső kritériuma G&S tanulmánya a tudománymetriai kutatás aktuális problémáival foglalkozik. Legalapvetőbb kérdésfeltevéseik a következők: - a tudománymetriai kutatás tudományos tevékenységnek minősül-e egyáltalán? - van-e arra esély, hogy «normális» tudományos kutatássá váljon (a «normális» a kuhni értelemben értendő), - vagy beleolvad a hasonló kutatási területekbe? A tudománymetriai tevékenység jelenlegi helyzetének megvilágítása érdekében e cikk szerzője, mint tudománymérő, az idevágó adatok és példák vizsgálatát választja. Sokkal meggyőzőbb lett volna az említett szerzők munkájában is példákat bemutatni arra vonatkozóan, hogy a (tudománymetriai) kutatás nem megfelelő használatának milyen tudománypolitikai hatásai vannak". A «tudományosság foka» (azaz pl., hogy a megfelelő tevékenység eléri-e azt a minőséget, amitől kezdve tudományosnak nevezhetjük és/vagy a létrehozott tudás mennyisége megfelel-e annak a mértéknek, ami által összemérhető egy alágazat, terület vagy tudományág követelményeivel) külső és belső kritériumok vizsgálatával határozható meg. Az előző feltételek teljesítését (relevancia, pontosság, eredetiség, általánosíthatóság, kognitív konszenzus, megjósolhatóság stb. (COLE 1983)) metatext elemzéssel vizsgálhatjuk. Például, meghatározhatjuk a tudománymetriai művek (statisztikai, matematikai, szociológiai, információs) módszereinek tudományos szintjét. A külső kritériumokat, melyek részben a kutatási tevékenységek intézményesítését is jellemzik, a tudományosság minőségi és mennyiségi aspektusainak értékelésére használhatjuk. Néhány kritérium: - egyetemi tanszékek, melyek kizárólag vagy részben tudománymetriával foglalkoznak (a részlegek száma, a személyzet létszáma); - egyetemi tudománymetriai kurzusok (száma és időtartama, résztvevők létszáma); - a tudománymetriából írt disszertációk (a disszertációk száma); - nemzeti és nemzetközi tudományos társaságok, melyeknek tevékenysége a tudománymetriával kapcsolatos (a társaságok száma, a tagok létszáma); - kormányzati vagy non-profit tudománymetriai (kutatási) szervezetek (a szervezetek száma, a személyzet létszáma); - profitorientált szervezetek, melyek tevékenysége a tudománymetriához kapcsolódik (a szervezetek száma, a személyzet létszáma); - nemzeti és nemzetközi tudománymetriai konferenciák, találkozók, workshopok stb. (az események száma évente, a résztvevők száma); - a tudománymetriával kapcsolatos szócikkek a lexikonokban; - a tudománymetria témájában publikált tudományos cikkek (a cikkek száma öszszesen, a cikkek száma évente); - a tudománymetriával kapcsolatos folyóiratok, referáló folyóiratok, gyűjteményes kötetek, előadásanyagok (számuk összesen, számuk évente);