Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

108 WILLIAM A. TURNER nem azonos sem a bibliometriával sem a tudománymetriával, hanem mindkettőt felhasználja, hogy azonosítsa az információáramlás hatását a tudományos kutatásokat végző szervezetek szociális struktúráiban. Glänzel és Schoepflin szerint kutatási területünk veszélyben van. Azok, akik az infometriával foglalkoznak, nem osztják ezt a véleményt. Sőt ellenkezőleg, az infometriában új kihívások előtt állunk. A bibliometriai és tudománymetriai módszerek valószínűleg jelentősen megváltoznak az elkövetkezendő néhány évben. Ennek oka a hangsúly áthelyeződése a tudományos szakfolyóiratokra alapuló szakértői bírálói rendszerről a hálózati érdemi bírálati rendszerre. Ez a változás jó alkalmat teremt arra, hogy szorosabb kapcsolatok épüljenek ki informatikai háttérrel rendelkező szakemberekkel. A technikai rendszerek tervezőit bizonyosan érdeklik majd a statisztikai modellezés eszközei, hogy a rendszereiken belüli információáramlást hatékonyabban felügyelhessék. Az információs szupersztráda mind Észak-Amerikában, mind Európában egyre inkább kiépül, ami szükségessé fogja tenni a vegyes intelligenciájú rendszerek használatát. Az embereknek és gépeknek egyre szorosabban kell együttműködniük, hogy közösen alakítsanak ki elemző módszereket a tudományos fejlődés stratégiai megtervezéséhez. Az információ olyan formájú rendszerezése, amely hasznos lehet ebben a feladatban, még sok kutatást igényel, amint azt ebben a munkában is megpróbáltuk röviden bemutatni a figyelemfelkeltők szerepét vizsgálva az önszervező nyitott rendszerekben.