Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Hozzászólások
Hozzászólások 91 Nem hiszem, hogy túlzott lenne ez az összehasonlítás a közgazdaságtudományokkal. Egyfelől általánosan elismert tény, hogy az «információ» és az «ismeretek» a gazdasági menedzsment kritikai erőforrásai (ADLER 1989), és hogy az információipar határozza meg a jövő arculatát, másrészről a közgazdasági szakkifejezések, mint pl. haszonfüggvény, Gini-index, Lorenz-függvény stb. még mindig egyre fontosabb szerepet játszanak saját szakterületükön is. Mellesleg a Price-féle kumulálódó előnyök eloszlása (PRICE 1976) nem véletlenül Herbert Simon munkáján alapul. (1978. évi közgazdasági Nobel-díj.) Ez szemmel láthatóan a két tudományterület párhuzamos fejlődését és kölcsönös egymásra hatását tükrözi. Ne feledkezzünk el azonban egy nagy különbségről: a gazdaságban az egy csoport által kisajátított árucikkek más csoportok számára már nem elérhetőek, a megszerzett információk azonban terjeszthetők, tárolhatók és másokkal megoszthatók. Még nem világos, hogy ezt a különbséget hogyan lehet majd matematikailag modellezni. Ahogy minden összehasonlítás, a közgazdaságtan és az információtudomány, az ökonometria és az informetria közötti párhuzam sem kielégítő valamennyi tekintetben. Mégis azt a reményt kelti, hogy a jövő nem olyan sivár, mint ahogyan G&S tanulmánya alapján képzelhetjük. Feltehetném a kérdést, hogy egy szakkifejezés - mint pl. az impakt faktor - olykor helytelen használata nem ugyanúgy előfordul-e a közgazdasági szakkifejezések - pl. a bruttó nemzeti termék, inflációs ráta vagy munkanélküliség - esetében is. Elegendő átlapozni egy újságot, hogy láthassuk, hogyan élnek ezekkel a kifejezésekkel, és hogyan élnek vissza velük. Meg kell jegyeznünk, hogy már a puszta ténye annak, hogy ezek a szavak egy egyszerű újságban megjelennek, az adott tudományterület sikerét jelzi. Nem osztozva G&S összegző következtetésével, szeretném leszögezni, hogy az informetria nincs válsághelyzetben, csak változásokon megy keresztül (mint bármely közönséges tudomány). Feltétlenül hiszek abban, hogy az informetria egyre erősebbé válik, és végső soron majd az információtudománnyal való kapcsolatában fog megerősödni igazán, mint ahogy az ökonometria ereje is az általános közgazdaságtanban betöltött szerepén áll vagy bukik.