Bíróné Vasvári Lilian, Braun Tibor, Schubert András: A magyar természettudományi alapkutatás publikációs és idézettségi adatai 1981-1987 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 5., 1989)

Bevezetés

3 Hollandiában többek között a leideni egyetemen működő LISBON intézet végez a holland kutatások értékelésére irányuló vizsgálatokat az SCI adatainak segítségével (főként az adatbázis on-line lekérdezésével).

1

3 Spanyolországban, Jugoszláviában, Bulgáriában, Csehszlovákiában és az NDK-ban is készülnek több-kevesebb rendszerességgel az SCI adatbázis adatain alapuló értékelések az ország teljes természettudományi kutatásának, vagy egyes szakterületeknek a nemzetközi helyzetéről. Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára közel egy évtizede készít rendszeresen összehasonlító tanulmányokat a magyar kutatás nemzetközi helyzetéről az SCI adatain alapuló tudománymetriai mutatószámok segítségével.

1

4" Az egyes szakterületeken folyó kutatás tudománymetriai vizsgálatával más akadémiai, egyetemi, ill. ipari kutatóhelyeken is foglalkoznak.

2

4"

2

8 A hagyományos formában megjelent tanulmányok mellett legújabban a Magyar Természettudományi Alapkutatás Publikációs Adatbankja néven az MTA Könyvtárában elkészült egy olyan mikroszámítógépes rendszer, amely az SCI által referált magyar publikációk bibliográfiai és idézettségi adatait a nemzetközi statisztikákkal közvetlenül összevethető formában tárolja. Ez a rendszer a jelen kötet adatainak közvetlen forrása is. Magyar publikációk az SCI adatbázisban A Science Citation Index (SCI) adatbázis egyik igen hasznos része az intézményi mutató (Corporate Index). Az SCI-nek ez a kötete (ill. file-ja) tartalmazza minden feldolgozott folyóiratcikk szerzőinek munkahelyi címét, feltéve, hogy a szerző azt a cikkben egyértelműen feltüntette. Az index egy cikkhez tartozóan legfeljebb kilenc cimet közöl; állandó és ideiglenes címeket egyaránt. Az egyes intézmények neve számos változatban lelhető fel az indexben, attól függően, hogy a szerzők publikációikban azt hogyan adták meg; az országok nevét azonban az adatbázis készítői egységesítik, így a cikkek automatikusan besorolhatók szerzőik nemzeti hovatartozása szerint. Ezt a lehetőséget használtuk fel a magyar cikkek kiválogatására is, vagyis magyarnak tekintettünk minden olyan cikket, amelynek valamelyik szerzője (nem feltétlenül az első szerző!) magyarországi munkahelyi címet tüntetett fel a cikkben és ez a cím a cikk társszerzői által megadott első kilenc munkahely közé került. A kiválogatásnak ez a módja kétségkívül bizonyos mértékben önkényes; pl. a Magyarországon dolgozó külföldi, és a külföldön dolgozó magyar kutatók cikkei egyes esetekben bekerülnek a válogatásba, másokban nem. Ezért a számítógéppel kiválogatott anyagot összevetettük az MTA kutatóhelyei által korábban beküldött publikációjegyzékekkel. Az összehasonlítás meggyőzően bizonyította, hogy a százalékos eltérés elenyésző. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy ami statisztikailag jelentéktelen, az egyéni szinten sorsdöntő jelentőségű lehet. Karinthy megfogalmazásában: az újságolvasó számára örvendetes hír, ha egy gyilkos járványnak a végén már csak napi egy áldozata van,