Bíróné Vasvári Lilian, Braun Tibor, Schubert András: A magyar természettudományi alapkutatás publikációs és idézettségi adatai 1981-1987 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 5., 1989)
Bevezetés
4 de az az egy aligha fog lelkendezni, hogy "Ihaj-csuhaj, vége a járványnak, ma már csak én haltam meg!" Idézetek és önidézetek A publikációk által kapott idézeteket a Science Citation Index (SCI) idézeti mutatóiban (Citation Index) találhatjuk meg. Ezek a kötetek (ill. file-ok) az idézett cikkek első szerzője szerint rendezve tartalmazzák az adott időszakban megjelent és az SCI által nyilvántartott folyóiratok cikkeinek irodalomjegyzékét. Még ha az indexet előállító ISI leggondosabb munkáját feltételezzük is, egy adott cikk idézeteit gyakran nem, vagy legalábbis nem a várt helyen találjuk meg az indexben. Ennek oka az idéző szerzők kisebb-nagyobb pontatlansága az idézett szerző nevének, vagy az idézett mű bibliográfiai adatainak feltüntetésében (sajnos az "exotikus" magyar nevek esetében különösen gyakori a kisebb-nagyobb helyesírási baki). Az ilyen hibák hatását minimalizálni igyekeztünk azáltal, hogy minden publikációhoz egy ún. keresőkulcsot rendeltünk. Ez a keresőkulcs a publikációk legjellemzőbb és legmegbízhatóbb adatelemeit tartalmazza, így pl. a szerző nevének csak az első négy betűjét. Az idézetek automatikus, számítógépes keresése ennek a keresőkulcsnak az alapján történik. Tapasztalataink szerint a keresőkulcsos számítógépes idézettségkeresés megbízhatósága mégegyezik a kézi keresésével. Természetszerűleg csaknem minden szerző hivatkozik munkáiban egyes korábbi műveire, ezért az indexben található idézetek egy része önidézetnek minősül. Áz önidézetek a tudományos információáramlás szükségszerű elemei, amelyek - egyebek mellett — a kutatások folyamatosságát is dokumentálják. Minthogy azonban egyes szerzők hajlamosabbak önmaguk ilyen módon való "népszerűsítésére", az értékelés céljait szolgáló idézetelemzési vizsgálatok során célszerű az önidézetek különválasztása. Az önidézetek azonosítása — akár kézzel, akár számítógépes programmal végezzük is — igen nehézkes, főként, ha mind az idéző, mind az idézett cikk többszerzős. A Magyar Természettudományi Alapkutatás Publikációs Adatbankjában, és így a jelen kötetben is azokat az idézeteket tekintettük önidézetnek, ahol az idéző cikknek is volt magyar szerzője, és az idéző és idézett cikknek volt azonos nevű szerzője. Sajnos ez is vezethet téves minősítéshez (pl. egyfelől véletlen névazonosság, másfelől különféleképpen használt névalakok esetén), de a feldolgozott nagy számú idézet ellenőrzésére ennél megbízhatóbb módszer nem állt rendelkezésünkre. Az említett módon számolva az idézetek kb. 1/3 része bizonyult önidézetnek. Összehasonlító adatok az idézettség relatív értékeléséhez Az idézettség kutatásértékelési célokra való alkalmazásának egyik legalapvetőbb követelménye, hogy a vizsgált cikkek (szerzők) idézettségét egy megfelelően választott összehasonlító minta idézettségéhez viszonyíthassuk; az idézetek abszolút száma önmagában az ég világon semmit sem mond.
