Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 4. A publikációs tevékenység tudománymetriai értékelésének tapasztalatai az MTA Állatorvostudományi Kutatóintézetében Lomniczi Béla és Mészáros János

58 PUBLIKÁCIÓK ÉRTÉKELÉSE AZ MTA ÁLLATORVOSTUD. KUTATÓINTÉZETBEN Kísérlet a konfliktus feloldására A kutatók tevékenységének értékelésében hármat ismerünk el tudományosnak és ezt próbáltuk meg ponszámban kifejezni: (a) a publikálást (mindent ide sorolunk, ami írásos nyomot hagy); (b) az előadásokat és (c) az idézetet. A publikációkat öt kategóriába soroltuk (3. táblázat). (A kutatók pontszámaikat maguk állapítják meg és szinte sohasem fordult elő a kategória félreértelmezése). 3. táblázat Irodalmi tevékenység kategorozálása jutalmazáshoz Kategória IF Pontszám Kiemelt Legjobb alaptudományi szaklapokban megjelent cikk >2 40 I. Alaptudományi, speciálisabb szakterületek és legjobb állatorvosi lapokban megjelent cikk >1 30 II. Állatorvosi nemzeti lapok cikkei (bármilyen nyelven) 20 III. Továbbképző, ismeretterjesztő cikkek 12 IV. Előadások, autoreferátumok 6 és 4 Az / kategóriába olyan lapokat soroltunk, amelyek az állatorvosi kutatáson belül a további részterületek „krém"-jének számítanak akkor is, ha IF-aik jelentősebb eltéréseket mutatnak. Pl. a halbetegségekkel foglalkozó „csúcslapok" IF-a más területek (pl. virológia) közepes lapjainak szintjét éri csak el. Ezeket mégis azért hoztuk egy kategóriába, hogy egyes szűkebb, de szintén fontos területen dolgozók ne érezzék a terület „megbélyegzését". Ezzel szemben az ún. kiemelt kategóriák lapjai (ahova csak ritkán van alkalmuk közölni) sajnos indokolatlanul alacsony pontszámot kaptak. Ezen változtatnunk kell, annál is inkább, mert a pontozási rendszernek a jutalmazás a célja, nem a büntetés. Nyüvánvaló, hogy ebben a kategóriában, ahol állatorvosi lapok már nincsenek, az illető folyóiratok egyedi IF-aival kell számolnunk. Látszólag indokolatlanul magasra értékeljük a Magyar Állatorvosok Lapját, jóllehet IF-a csak 0,122, hiszen egy kategóriába vettük más, nemzeti állatorvosi lapokkal, amelyek ennél magasabb IF-fel rendelkeznek. Ennek az volt a célja, hogy ezt a publikációs csatornát, a hazai állatorvosi karral és gyakorlattal való kapcsolat és ráhatás legfőbb eszközét, ne szűkítsük. A továbblépés útja a további differenciálás úgy, hogy a kiemelt és I. kategória lapoknál az IF-t egyedüeg is figyelembe vesszük. Az előadások látszólag kevés pontot kapnak. Azonban sok pontot lehet összegyűjteni előadásokkal, jóllehet ezek publikációs értéke csekély (bírálókon nem megy át). Mégis, mivel az intézeti tevékenység szélesebb körű megismertetését célozzák, ezeket sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Amikor az előadásokat pontozzuk, élesen elválasztjuk a publikációktól, mert a magunk részéről nem kívánunk hozzájárulni ahhoz a tudományos közlemények devalválását eredményező nemcsak idehaza, de külföldön is szinte burjánzó gyakorlathoz, ami az előadási anyagokat, proceedingseket, összefoglalókat publikációként kezeli. Mivel az adott évben megjelenő cikknél a relatív impact kiszámolására még nincs lehetőség, a kutató bármely cikkének adott évben megjelent összes hivatkozását pontozzuk. Mégpedig úgy, hogy egy bizonyos kategória feletti (kiemelt és I. kategória) lapban megje-