Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 1. A KLTE természettudományi karán végzett kutatómunka tudománymetriai értékelése Beck Mihály és Gáspár Vilmos

KLTE TTK-N VÉGZETT KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉ SE 20 A „B" módszer feltételezi, hogy a felmérésben részt nem vevő, de a bibliográfiában szereplő kutatók tevékenysége és publikációs szokása átlagosan megfelel a felmérésben résztvevőkre jellemző átlagnak: ^ F'

t X bibliográfiában szereplők száma felmérésben szereplők száma X diplomások száma Az egy szerzőre jutó egy év alatt elért hatás átlagát az 5. táblázat mutatja. 5. táblázat TTK Tanszékcsoportok MTA Kutató Intézetei

4 ,,A" módszer „B" módszer Biológiai 0,014* 0,058* Biológiai 0,294 0,128 0,257 Botanikai 0,026 Fizikai 0,052 0,142 ATOMKI 0,289 KFKI Atomenergia 0,064 Földtudományi 0,002 0,002 Földtudományi 0,000 Kémiai 0,258 0,313 KKKI 0,460 Matematikai 0,008 0,025 Matematikai 0,123 SZTAKI 0,011 *Értékek a Biokémia Tanszék nélkül számítottak. Az adatok alapján, — figyelembe véve, hogy az egyetemi dolgozók a kutató munka mellett igen nagy óraszámban oktatnak is, s munkaidejüknek körülbelül csak felét-harmadát tölthetik kutatással, így a tanszékcsoportok által elért adatoknak tulajdonképpen 2-3 szorosát kellene számításba venni, - az adódik, hogy a fizikusoknál és kémikusoknál még az alábecsült értékekkel is számolva átlagosan jobb az egyéni teljesítménye az egyetemi dolgozóknak, míg a többi tanszékcsoport esetén átlagosan azonos a kutató intézetek tagjainak egyéni teljesítmény átlagával. Nyilvánvaló, hogy minden ilyen összehasonlítás csak az átlagra vonatkozik és túlzott következtetéseket veszélyes levonni belőle. Ismert tény az is, hogy újabban az akadémiai kutató intézeteknek önellátásra kellett berendezkedniük, üzemeltetési költségeiket (részben) maguknak kell „megtermelni". Helyzetük talán annyival kedvezőbb, hogy az ilyen típusú céllal végzett kutatásaikból nagyobb eséllyel születhetnek publikálható eredmények is. Az átlagértékek mögött eltérő egyéni teljesítmények húzódnak meg. Bármely átlagérték csak akkor jellemző egy csoportra, ha a különböző mennyiségek eloszlásából hasonló adat adódik. Ezért megvizsgáltuk a felméréseredményeit bemutató táblázatban**jellel jelölt átlagértékek, mutatószámok eloszlását is. A 2. ábra bal oldali grafikonja a közlemények száma/év hányados eloszlását mutatja a felmérésben részt vett, közleménnyel rendelkező 118 diplomás százalékában. A közlemények száma/év hányados átlaga 1,5. Az eloszlás görbe maximuma is ezt az értéket mutatja. A legproduktívabb F csoport jelentős részt képvisel. Megfigyelhető volt, hogy ebbe a csoportba kerültek a tanszékvezetők, munkacsoport-vezetők mellett azok a fiatalok is, akik egy-egy jól működő csoport tagjai.