Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 1. A KLTE természettudományi karán végzett kutatómunka tudománymetriai értékelése Beck Mihály és Gáspár Vilmos

KLTE TTK-N VÉGZETT KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉ SE 21 közölt közlemények száma /év hányados eloszlása (jobb oldal). A betűk jelentése: B — 5 év alatt átlagosan kevesebb mint egy közleménye jelent meg, C - 2 év alatt átlagosan kevesebb mint egy közleménye jelent meg, D — 1 év alatt átlagosan kevesebb mint egy közleménye jelent meg, E - 1 év alatt legalább egy, de kettőnél kevesebb közleménye jelent meg átlagosan, F — 1 év alatt legalább kettő, vagy annál több közleménye jelent meg átlagosan. A közlési szokások egyes nem szerencsés vonásaira utal a 2. ábra jobb oldali grafikonja, ahol a betűk jelentése azonos az előbbiekkel, de ebben az esetben SCI adatbázisban szereplő folyóiratban megjelent közleményre vonatkoznak. Az A oszlop azok százalékát mutatja, akik ilyen folyóiratban még nem publikáltak. A legkisebb produktivitású B csoport százalékos aránya a bal oldali grafikonhoz képest 15-szörös. Az eloszlás a többi csoportban egyenletes, ami azt muatja, hogy a 0,75 SCI adatbázisban szereplő folyóiratban közölt közlemény/év hányados átlag nem fejezi ki a valódi képet. A magyar illetve idegen nyelvű átlagos hatástényező értékek szerzők szerinti százalékos eloszlását mutatja a 3. illetve 4. ábra, míg az 5. ábra az összesített értéket tükrözi. A bal oldali grafikonok az összes közlemény figyelembe vételével számított átlagos hatástényezőkre, a jobb oldaliak az SCI adatbázisban szereplő folyóiratokban megjelent cikkekre számított átlagos hatástényezőkre vonatkoznak. 3. ábra: A magyar nyelvű közlemények átlagos hatástényezőjének eloszlása az összes magyar nyelvű közleményre számolva (bal oldal) illetve az SCI adatbázisban szereplő magyar nyelvű folyóiratokban megjelent cikkekre vonatkoztatva (jobb oldal).