Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 1. A KLTE természettudományi karán végzett kutatómunka tudománymetriai értékelése Beck Mihály és Gáspár Vilmos

KLTE TTK-N VÉGZETT KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉ SE 17 3. táblázat összes közlemény 2626 SCI adatbázisban* szereplő folyóiratban közölt összes közlemény 1455 összes idegen nyelvű közlemény 1585 SCI adatbázisban szereplő idegen nyelvű folyóiratban közölt közlemény 1028 összes magyar nyelvű közlemény 1041 SCI adatbázisban szereplő magyar nyelvű folyóiratban közölt közlemény 427 Teljes hatás 1302,90 Idegen nyelvű közlemények hatása 1170,90 Magyar nyelvű közlemények hatása 131,99 Egy szerzőre jutó teljes hatások összege 497,90 Egy szerzőre jutó, idegen nyelvű közleményekkel elért hatások összege 447,56 Egy szerzőre jutó, magyar nyelvű közleményekkel elért hatások összege 50,34 Egy közleményre jutó átlagos hatástényező * * 0,49 SCI adatbázisban szereplő folyóiratban közölt közleményre jutó átlagos hatástényező 0,89 Idegen nyelvű közleményre jutó átlagos hatástényező 0,73 SCI adatbázisban szereplő idegen nyelvű folyóiratban közölt közleményre jutó átlagos hatástényező 1,13 Magyar nyelvű közleményre jutó átlagos hatástényező 0,12 SCI adatbázisban szereplő magyar nyelvű folyóiratban közölt közleményre jutó átlagos hatástényező 0,30 Átlagos szezőszám 2,62 Közelmények száma/év hányados átlaga** 1,5 Egy év alatt elért hatás átlaga 0,68 Egy szerzőre jutó, egy év alatt elért hatás átlaga 0,26 *Az „SCI adatbázisban szereplő" kifejezés azt is jelenti, hogy véges hatástényezőjű folyóirat, mert igen kevés az adatbázisban a zérus hatástényezőjű folyóirat. Az általunk vizsgált folyóiratok között ilyen nem volt. **Ezek az adatcsoportok átlagértékek, melyek helyett sokkal kifejezőbb ezen mennyiségek eloszlása. (Az eredményekre később térünk vissza.) Az SCI adatbázisban szereplő illetve nem szereplő folyóiratokban megjelentetett közlemények százalékos megoszlása (55 illetve 45%) szintén azt jelzi, hogy a világ tudományos közvéleménye számára minden második, a KLTE TTK-n született cikk ilyen értelemben hatástalan. Valamivel jobb ez az arány az idegen nyelvű közlemények esetében, mert ekkor átlagosan csak minden harmadikra igaz ez a megállapítás. A magyar nyelvű közlemények esetében sokkal rosszabb a kép, mert két és fél publikációnak kell átlagban megjelenni, hogy egy, az SCI adatbázisban szereplő folyóiratban megjelenőt közöljenek. A közlemények száma/év hányados átlagot figyelembe véve átlagosan egy szerző egy év alatt 0,75 olyan cikket publikál, amely nullától eltérő hatástényezőjű folyóiratban jelenik meg.