Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 1. A KLTE természettudományi karán végzett kutatómunka tudománymetriai értékelése Beck Mihály és Gáspár Vilmos

18 KLTE TTK-N VÉGZETT KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉ SE 18 E sommázott, kedvezőtlennek tűnő adatok mögött számos ok húzódik meg. Egy részük változtathatatlan, más részük pedig sürgős változtatásra szorul. A tudományos eredmények magyar nyelven való közlése minden kutató számára alapvető kötelesség. Ezzel viszonylag gyorsan tájékoztatjuk a magyar tudományos és műszaki közvéleményt és sokat tehetünk a magyar tudományos nyelv ápolásáért, fejlesztéséért. Semmiképpen nem marasztalható tehát az, hogy a közlemények 40%-a magyar nyelven íródott. Vannak olyan tudományterületek, - ahogy ezt a hatástényezőkkel kapcsolatosan már említettük, - amelyek eredményei, a tudományterület sajátosságából adódóan elsősorban de nem kizárólagosan, a magyar tudományos közvélemény számára fontosak. Ilyenek a földtudományok, az ásványtan és a biológia bizonyos részterületei is. Nyilvánvaló az is, hogy a magyar nyelvű cikkek nemzetközi olvasottsága kisebb, így természetes, hogy ezen folyóiratok hatástényezője és az e folyóiratokban közölt cikkekkel elért hatás kicsi. A nemzetközi tudományos életben való részvétel követelően fenntartja a kettős közlést. Azonban a KLTE idegen nyelvű közleményeinek csak 65%-a jelenik meg nullától eltérő hatástényezőjű folyóiratban. E meglehetősen általános, de sajnos egyáltalán nem kedvező gyakorlat elsősorban egyetemünk matematikusait és biológusait jellemzi, akik idegen nyelvű közleményeik jelentős részét az egyetem saját kiadású idegen nyelvű folyóirataiban publikálják. Sajnos e közlemények nemzetközi hatása tudománymetriai módszerrel nem mutatható ki. Korábban hasonló publikációs stratégia jellemezte a kémikusokat és fizikusokat is. Ez csak az utóbbi évtizedben változott meg. Így a teljes munkásságot felölelő felmérésünk eredményében a régi közlési szokás is megnyilvánul. A matematikusokkal kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy e tudományágban a többiekhez képest a közlemények mellett fontos szerepet játszanak a konferencia kiadványok és könyvek. Sajnos az idézetelemzés módszere ezekre nem alkalmazható. Amint az a hatástényezők reprezentatív gyűjteményében is látható volt, a matematikai folyóiratok hatástényezői az eltérő közlési és hivatkozási szokások miatt átlagban kisebbek a többi tudományág folyóiratainak hatástényezőinél. A nem latin betűs írásmódú közlemények hátrányosabb helyzete a matematikusoknál igen jellemzően mutatkozik meg: a matematika Szovjetunió-beli magas színvonala ellenére a szovjet matematikai lapok átlagos hatástényezője kicsi. A viszonylag sok, orosz nyelven írt matematikai közlemény ilyen értelemben vett hatása ennek megfelelően kisiny. Általánosnak, de a hatás szempontjából kedvezőtlennek nevezhető az a gyakorlat is, hogy a KLTE TTK-n született matematikai közlemények egy része szovjet egyetemi lapokban jelenik meg. Ezek hatása, az idegen nyelven kiadott KLTE folyóiratokhoz hasonlóan, nem mutatható ki. Az idegen nyelven való közlés minőségének emelése, a rangosabb folyóiratok tudatos kiválasztásával, sürgető feladat. Gyakran hangoztatott ellenérv, hogy a legrangosabb folyóiratokban való közléskor a közlemény szerzőjének fizetnie kell, legtöbbször devizában, és nehezedő gazdasági körülményeink között ez egyre nehezebbé teszi az üyen helyen való közlést. E téves szemléletet tükröző állítás abból indul ki, hogy csak az a rangos folyóirat, amelyben fizetni kell a közléskor. A fizetési kötelezettség azonban sokkal kevésbé általános, mint azt a közvélemény véli, és elsősorban a nem hivatásos kiadók által kiadott folyóiratokat, főleg az amerikai társaságok folyóiratait jellemzi. Arra is van nem egy példa, hogy színvonalas munka esetén még ezek is eltekintenek a kifizetési kötelezettségtől. Ilyenkor a közlemény néhány hónapos késéssel jelenik meg, de átfutási ideje még sokszor így is rövidebb, mint némelyik magyar folyóirat esetén. A kutatási tevékenység eredményeképpen cikkeinknek mindenféleképpen be kell kerülni a világ összes folyóiratainak az SCI által nyilvántartott 2-3%-ába, mert ebből az