Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 5. A gyógyszerkutatás tudománymetriai elemzése M.E.D.Koenig

II.5. A GYÓGYSZERKUTATÁS TUDOMÁNYMETRIAI ELEMZÉSE* Azonkívül, hogy adatainkat felhasználhatjuk a gyógyszeripari kutatás vizsgálatában, még két érdeklődésre számottartó témát is vizsgálhatunk. Az egyik a szakértői vélemény és a tudománymetriai Játhatóság" összefüggéseinek problémája. Az adatok arra mutatnak, hogy a szakértői vélemény a szakterülettől függő mértékben ugyan, de jól megjósolható függvénye a tudománymetriai láthatóságnak. Másszóval, a farmakológusok számára a gyógyszeripari vállalat biológiai közleményeinek láthatósága a fontos, nem pedig a kémiai vagy klinikai cikkeké (a fiziológiát, amelytől a farmakológia a legnagyobb mértékben függ, ebben a tanulmányban a biológiai tudományterületbe soroltuk). Továbbmenően a mennyiség, a publikációk száma sokkal fontosabb, mint a tudománymetriai minőség (idézettség).

1

5 A második téma azzal a problémával kapcsolatos, hogy vajon melyik mutató, a szakvélemény vagy a tudománymetriai mutatók képesek-e jobban előrejelezni a kutatási teljesítményt. Mivel e tanulmányban a teljesítmény mérőszámaként a gyógyszerhozamra alapozott mutatókat legalább olyan jól, vagy valószínűleg még megbízhatóbban jósolják meg a kutatási teljesítményt, mint a szakértői vélemények.

1

6 összefoglalás A gyógyszeripari vállalatok kutatási teljesítményének modellezésében a legjobb előrejelzőnek a klinikai cikkek száma, különösen a gyakran idézett klinikai cikkek száma bizonyult. A klinikai cikkekre alapozott tudománymetriai mérőszámok több olyan összefüggésre mutattak rá, amelyek következeteseknek, ésszerűeknek és más szakterületek vonatkozásában nem létezőknek bizonyultak, éspedig: 1. A klinikai cikkek száma következetesebben és szorosabban korrelálnak a gyógyszerhozammal mint az egyéb tudománymetriai változók. 2. A klinikai tudománymetriai változók esetében a korrelációk az egyre nagyobb idézettségi osztály változóval egyre szorosabbak. 3. A szabadalmazott gyógyszerek hozamváltozóival való korrelációk szorosabbak, mint a szabadalommal nem védett gyógyszerek megfelelő gyógyszerkibocsájtási változóival. Az egyke kémiai cikkek a tapasztalatok szerint ugyancsak erősen korreláltak a gyógyszerkibocsájtással, de ez az összefüggés több oknál fogva gyaníthatóan csupán véletlen. Noha a gyógyszertermeléssel való kapcsolatok meglehetősen pozitívak voltak, a kutatási termelékenység modellezésére való használhatóságuk kiábrándító volt. Röviden tehát állíthatjuk, hogy a tudománymetriai analízis rendelkezik bizonyos valós lehetőségekkel a gyógyszeripari vállalatok kutatási hatékonyságának elemzésére, de még további részletes vizsgálatra van szükség. Noha a gyógyszergyárak kutatási teljesítményét jelző új gyógyszerkibocsájtással legjobban korreláló közlemények a klinikai cikkek voltak, az orvosbiológiai cikkeket idézték a legtöbbször. Az NIH által támogatott orvosi egyetemi kutatások idézettségi adataival történő összehasonlítások azt jelzik, hogy az orvosbiológiai cikkeket majdnem olyan gyakran idézik, mint az egyetemi orvosbiológiai közleményeket. Az ember ennek az ellenkezőjét vámá. Az alkalmazott és fejlesztési, tehát klinikai kutatás az, ahol a gyógyszergyárak kiemelkedőek és nem pedig az orvosbiológiai alapkutatás. Ennek a ténynek nyilvánvaló tudománypolitikai következményei lehetnek az alapkutatás elősegítése és megkönnyítése szempontjából. Elteijedt nézet, hogy a gyógyszeripari vállalati kutatás a gyár saját, legközvetlenebb érdekében végzett, túlnyomóan fejlesztési célú alkalmazott kutatás. Az alapkutatás dolgá-