Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 3. Mennyiségi mutatószámok alapkutatási programok és tervezetek (projektek) értékelésére J. Davidson Frame

II.3. MENNYISÉGI MUTATÓSZAMOK ALAPKUTATÁSI PROGRAMOK ÉS TERVEZETEK (PROJEKTEK) ÉRTÉKELÉSÉRE* Ez a cikk mennyiségi mutatók használatával foglalkozik alapkutatási tervek és programok értékelésében. A legnagyobb figyelmet két, publikáció-központú mutatószámra fordítjuk; a tudományos kutatási közelményekre és rájuk utaló idézetekre, illetve a bennük felsorolt hivatkozásra. Az értékelési célú szakirodalmi mutatószámok alkalmazása az 1970-es évtizedben rendkívüü mértékben elterjedt. Ez nagyrészt a tudományos indexelő és referáló szolgáltatások számítógépesítésének, speciálisan pedig a Science Gtation Index-nek tulajdonítható. A számítógépek alkalmazása megszabadította a kutatókat a „bibliometriai" adatgyűjtés kézi módszereinek egyhangúságától és unalmától, és így erőfeszítéseiket adatgyűjtés helyett az adatok elemzésére fordíthatták. Ezekben az években nagy fejlődés következett be annak megértésében, hogyan lehet a szakirodalmi referáló folyóiratokat értékelési célokra felhasználni. A metodika fejlesztésében elsősorban két intézmény játszott vezető szerepet, a Computer Horizons Inc., Cherry Hill, New Jersey, és az Institute for Scientific Information, Philadelphia. A jelen munka általános tájékoztatást nyújt az olvasónak arról, hogy hogyan lehet a szakirodalmi mutatószámokat az alapkutatás értékelésére felhasználni. Az „értékelő bibhometria"** nevű terület túlságosan kiterjedtté vált ahhoz, hogy néhány oldalon tömören összefoglalható legyen. Többszáz olyan cikket közöltek már, amelyek vagy felhasználják a szakirodalmi mutatószámokat a tudományos tevékenység vizsgálatára, vagy pedig a bibliometriai analízis módszertani fejlesztésével foglalkoznak. Evaluative Bibliometries

1 (Értékelő bibliometria) címmel egy tekintélyes monográfia is megjelent, amely a szakirodalmi mutatószámokkal foglalkozik. Ha a területen dolgozó e téma részletes leírását óhajtja, ezt a könyvet be kell szereznie. Mennyiségi értékelés Az értékelés egyike azoknak az egymással összefüggő igazgatási feladatoknak, amelyeket a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szervezetekben gyakorolnak. Az egyéb átfogó funkciók közé tartoznak: az intézmény célkitűzéseinek megállapítása, e célok elérésére szolgáló stratégiák kidolgozása, és a stratégiák megvalósítása. A stratégiák megvalósulását követően az igazgatás az értékelés révén megállapíthatja, hogy a kitűzött célok megvalósultak-e. Az értékelés az információ-visszacsatolás funkcióját látja el, ez a vezetőség próbája annak felderítésére, hogy a kitűzött célokat elérik-e. Ha ez nem következett be, akkor a * J. Davison Frame .IEEE Transactions on Engineering Management, 30 (1983) No. 3,106-112. **

Bibliometria - tudománymetria területek viszonyának tisztázását lásd: Schubert András, Glánzel Wolfgang és Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez, MTA Könyvtára, Budapest, 1983,13. old. (Szerk.).