Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
II. KÜLFÖLD - 2. Az alapkutatási tevékenység értékelése B. R. Martin és /. Irvine
II.2. AZ ALAPKUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE* sorolásuknak felel meg, hogy a rádiócsillagászok által megfigyelt különbségeket kidomborítsuk a legjobb három, a négy továbbiból álló második csoport, és a fennmaradó két kutatóközpont között. w A beszélgetések során több más rádiócsillagászati csoport is szóba került, mint amelyek jelentős tudományos sikereket értek el. Ezek közé tartozik az olaszországi, Bologna-ban működő csoport, a Pentictonban tevékenykedő kanadai csoport, és az USA-beli Bell Telephone Laboratories. Ha szerepeltek volna az obszervatóriumaink listáján, néhány az előbbiek közül elérte volna a Parkes, Caltech és Jodrell Bank középcsoportját, talán még hátrább is helyezte volna ezeket a listán. Egyik sem jutott volna azonban be az első három obszervatórium által képviselt rangcsoportba. Y A két másik mutató - a közlemények és idézetek teljes száma — nem ad az előbbi néggyel konzisztens eredményeket, és ezér nyilván nem túlságosan megbízható mutatója a tudományos haladásnak. Így pl. mindkét mutató azt sugallja, hogy a német központ ugyanannyit ért el, mint a Cambridge-i és a holland csoport. Ennek magyarázata az, hogy a közlemények száma a tudományos tevékenység és produktivitás tükrözője, nem pedig a tudományos haladáshoz való hozzájárulásé. Ugyanígy nagyszámú cikk publikálásával nagymennyiségű idézetet lehet kiváltani, még akkor is ha az egyes cikkek kis hatással vannak a tudományos ismeretekre. Y >* M A konvergencia természetesen nem „bizonyítja , hogy a mutatók „megbízhatók . Még mindig fennáll a lehetőség, hogy - minden elővigyázat dacára — „nem megbízhatók de összekapcsoltak (lásd B lábjegyzetet), és ezért a következtetéseket csupán sugallják, nem pedig bizonyítják. 7 A Cambridge-i cikkek 3,0%-a 15 vagy ennél több idézetet kapott évente, összehasonlítva a holland csoport cikkeinek 0,9%-val, a Jodrell Bank-iak 0,5%-ával és Bonn 0,2%-ával. Irodalom 1. F. M. Andrews (Szerk.): Scientific Productivity: The Effectiveness of Research Groups in Six Countries. Cambridge University Press, Cambridge, 1979. 2. A. E. Bayer, J. Folger: Some correlates of a citation measure of productivity in science, Social. Educ. 39(1966) 381. 3. J. L. Chan: Organisational consensus regarding the relative importance of research output indicators, Accounting Rev. , 53 (1978) 309. 4. H. Chang, D. Dieks: The Dutch output of publications in physics, Res Policy. 5 (1976) 380. 5. D. E. Chubin, S. D. Moitra: Content analysis of references: Adjunct or alternative to citation counting, Soc. Stud. Sei. 5 (1975)423. 6. K. E. Clark : Amarica-s Psychologists: A Survey of a Growing Profession. American Psychological Association, Washington, DC, 1957. 7. S. Cole, J. R. Cole: Scientific output and recognition: A study in the operation of the reward system in science, American Sociological Rev. , 32 (1966) 377. 8. J. R. Cole, S. Cole: The Ortega Hypothesis, Science, 178 (1972) 368. 9. J. R. Cole, S. Cole: Social Stratification in Science, University of Chicago Press, Chicago, 1973. 10. J. R. Cole, S. Cole: Citation analysis, Science, 183 (1974) 32. 11. D. Crane: Scientists at major and minor universities: A study of productivity and recognition, A mer. Soc. Rev. 30(1965)699. 12. D. L. Croom: Dangers in the use of the Science Citation Index, Nature, 227 (1970) 1173. 13. D. Dieks, H. Chang: Differences in impact of scientific publications: Some indices derived from a citation analysis, Soc. Stud. Sei. 9 (1976) 247. 14. C. Freeman: Measurement of Output of Research and Experimental Development. UNESCO Statistical Reports and Studies No. 16, ST/S/16, Com 69/XVI-16 A (1969).
