Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 2. Az alapkutatási tevékenység értékelése B. R. Martin és /. Irvine

II.2. AZ ALAPKUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE* b G7> a 00 < o b í sí z z ol c n ^ 8 or0

0 <f £ ö j> - -o b c o o o O r> < Z 1—r~i M 1. ábra: A kilenc rádiócsillagászati csoport átlagos rangsorolása 1969—78 között (ön-rangsorolást kizárva). A bejelölt hibahatárok a különböző központokból származó rangsorolások közötti négyzetes középhiba négyzetgyökét adják meg. évtizedben a Cambridge-i csoport tekinthető legsikeresebbnek, míg a Jodrell-Bank-i és bonni csoportok szemmel láthatóan jóval kisebb mértékben járultak hozzá a tudományos haladáshoz (vagy legalábbis a legtöbb rádiócsillagásznak ez volt a véleménye). Az 1. ábrával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy sztatikus képet ad, nem mutatja, hogy változik a kutatóközpontok viszonylagos elhelyezkedése az idő függvényében. Amellett, hogy az obszervatóriumokat a tízéves periódusban elért eredményeik alapján rangsoroltuk, arra is megkértük a rádiócsillagászokat, hogy mutassanak rá ezen rangsorolás változásaira is a vizsgált időszakban. A válaszokból kiderült, hogy már a tízéves időszak elején is vüágos volt, hogy a Cambridge-i csoport rádiócsülagászatban világelső, míg a nagy antennák Parkes-ban és Jodrell Bank-ben az ezt megelőző időszakban igen sikereseknek mutatkoztak. A későbbi években azonban jelentős javulás következett be az NRAO és a két újonnan