Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
II. KÜLFÖLD - 2. Az alapkutatási tevékenység értékelése B. R. Martin és /. Irvine
II.2. AZ ALAPKUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE* A tudományos haladás egyéb lehetséges mutatószámai A tudományos haladás két további mutatója a „felfedezések", illetve más jelentősebb tudományos felismerések száma, továbbá azok a formális elismerések, amelyet a tudományos közösség juttat a kutatóknak. A felfedezések esetében a döntő kérdések a következők: Ki állapítja meg, kinek kell megállapítania, hogy felfedezésről van szó, és ebben milyen kritériumokat használ fel. A felfedezés kifejezés használata ezért a peer módszerrel kapcsolatba említett problémákkal jár. A felfedezések azonosítására nem lenne megfelelő például csak tankönyvet vagy a tudománytörténetet használni, mivel így az ember a szerzők íratlan kritériumaira támaszkodik azt illetően, hogy mely tudásnövekmények rendelkeznek elég széleskörű kihatással ahhoz, hogy felfedezés névvel illessük őket, és melyek nem. Ezenkívül az ilyen értékítéletek a befolyásról, kihatásról aktuálisan vallott felfogást tükrözik, ami lényegesen eltérhet attól, amit akkor vallottak, amikor a szóbanforgó tudásnövekmény létrejött. Egy olyan tudományos hozzájárulás, amely eleinte igen nagy befolyással rendelkezett, később esetleg arra a sorsra jut, hogy hibásnak bélyegzik és kizárják a „hivatalos tudománytörténet" rekonstrukciójából — annak ellenére, hogy annak idején sok fontos kutatást indított el. A felfedezések azonosítására egy másik út az összefoglaló cikkek (review articles) használata, azon az alapon, hogy mivel az időkésés kisebb, a történeti rekonstrukció problémája kevésbé kiélezett. Ez az eljárás lényegében azt jelenti, hogy az összefoglaló cikkekben megadott idézeteket vizsgáljuk, ily módon az idézetekkel kapcsolatos, korábban tárgyalt problémákkal kell szembenéznünk. Igaz, az összefoglaló cikkek idézési filozófiája esetleg kevésbé torzított vagy ön-központú, és kevésbé van alávetve a fent tárgyalt egyéb tényezők effektusainak, mint az eredeti eredményeket ismertető közlemények idézési gyakorlata (talán mert egy összefoglaló cikk megírása előtt átfogóbb irodalomkutatást végeznek, vagy mert csak a Jobb" kutatókat választják e feladat elvégzésére). Mindezeket azonban tapasztalatiig kell megvizsgálni, feltételezésekkel nem lehet élni. A tudományos haladás másik mutatója gyanánt a kutatók részére juttatott elismerést kell megvizsgálnunk. Ennek különböző formái lehetnek, így kitüntetések, érmek, díjak odaítélése, meghívások nagyobb konferenciákra, vagy a nemzeti tudományos akadémiába való beválasztás. Az ilyen elismerések juttatását peer eljárás előzi meg, és így nem csupán a kutatóknak a tudományos hozzájárulásról vallott nézeteitől, hanem számos egyéb tényezőtől is függ, amelyek hatásai változók. így pl. Crane 1 1 (710 old.) azt állítja, hogy nagyobb valószínűséggel kap egy kutató elismerést azért, mert egy jóhírű egyetemmel áll kapcsolatban, mint nagy produktivitásáért. Az ilyen vélemények kételyt támasztanak azt illetően, hogy az elismerés akárcsak részmutatóként is megfelelő lenne a tudományos fejlődéshez szolgáltatott adalékok mutatója gyanánt, hacsak az ilyen célú felhasználást meg nem előzi a tudományos közösség társadalmi szerkezetének és elismerést juttató mechanizmusainak mélyreható elemzése. Értékelési módszer a tudományos ismeretek gyarapításának megítélésére Az előző részekben láttuk, hogy a tudomány összes „mutatószámai" legjobb esetben is csupán részmutatók, amelyeket egymásbafonódó tényezők egész hálózata befolyásol, és a tudományos haladáshoz tett hozzájárulás mértéke csak egy e tényezők közül. Mindazonáltal, minthogy a támogatásoknak a különböző tudományterületek közötti elosztásával kapcsolatos döntésekhez valamiképpen meg kell ítélni e területek viszonylagos érdemeit, az a
