Schubert András, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 3., 1983)

3. A TUDOMÁNYOS KUTATÁS NEMZETI SZINTŰ MUTATÓSZAMAI - 3.1 Statisztikák és mutatószámok - 3.2 Gazdasági, társadalmi és tudományos mutatószámok

3. A TUDOMÁNYOS KUTATÁS NEMZETI SZINTI) MUTATÓSZÁMAI 3.1 STATISZTIKÁK ÉS MUTATÓSZÁMOK ..A statisztika szó a latin status (állapot) szóból származik. Kezdetben statisztika alatt az állam állapotára vonatkozó feljegyzésekel értették. Később a statisztikát a megszámlálás tudományának tekintették; tényleg legtágabb értelemben, gyakran ismétlődő jelenségekre vonatkozó számadatok összegyűjtése és azok egymáshoz való viszonyának tanulmányozása." ,,A statisztika eredete messze múltba nyúlik vissza. A kínaiaknál már 4000 év előtt voltak statisztikai felmérések, melyek a földeket mezőgazdasági termelés szerint osztályozták, volt már náluk népszámlálás, sőt állatszámlálás is. A bibliából kitűnik, hogy a zsidóknál is volt népszámlálás, így például Mózes negyedik könyvének címe is „Az Izraeliták megszámlálásáról való könyv"... Később még többször fordul elő erről említés a bibliában, pl. a Krónika I. Könyv XXI. részben, midőn Dávid népszámlálást rendelt el. Ez már nagy ellenszenvvel találkozott, a sátán sugallatának tulajdonították, amely döghalált vont maga után. Ez az ellenszenv a népben általában ináig is fennmaradt." „Magyarországon az első leíró statisztikát Bél Mátyás 1723 és 1735 -42-ben megjelent munkái alkotják."'

8 Voltaképpen minden statisztika a vizsgálata körébe vont jelenségeket bizonyos dolgok osztályozása és összeszámlálása révén számoszlopok, táblázatok, diagramok alakjában igyekszik ábrázolni; a további cél az összegyűjtött adatok (és rajtuk keresztül a vizsgált jelenségek) összehasonlítása, elemzése, előrejelzése, lehet. Ez utóbbi célok eléréséhez különös jelentőségű, hogy a statisztikai adatok ne esetlegesen összehordott számhalmazok legyenek, hanem szervezetten összefüggő rendszert alkossanak. A statisztikai mutatószámok (indikátorok) az empirikus statisztikai adatokból kiválasztott vagy megalkotott olyan mennyiségi jellemzők, melyek explicit vagy implicit módon a vizsgált jelenség valamilyen elméleti modelljére épülő összefüggő rendszert alkotnak; - szükség szerint aggregálhatók és szegregálhatók; idősorba állítva lehetővé teszik trendek feltárását. 3.2 GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TUDOMÁNYOS MUTATÓSZÁMOK A fentebb definiált statisztikai mutatószámokat a gazdasági fejlettség nemzetek közötti összehasonlítására kezdték először rendszeresen használni. Meg sem kíséreljük áttekinteni a gazdasági mutatószámok témakörének a kvantitatív közgazdaságtannal összefonódó majd egy évszázados történetét; az ez alatt az idő alatt kikristályosodott mutatószámok némelyike (pl. a bruttó nemzeti termék (BNT, GNP) vagy a nemzeti jövedelem) ma már az átlag újságolvasó megszokott fogalomköréhez tartozik. Az igazán átgondoltan felépített mutatószám-rendszereken alapuló elemzések változatlanul értékesek. Jánossy nemzetközileg is elismert rendszere a „naturális mértékegységekben" (nem pénzben) mérhető ún. naturális gazdasági mutatók elemzésén alapszik". Tanulságos a szerző véleménye a nemzetközi összehasonlítások lehetőségeiről és határairól: „Az országok gazdasági struktúrájának különbözősége folytán a fejlettségi szintek összehasonlíthatósága problematikussá válik. Ezért szükségesnek mutatkozott: 1. bizonyítani, hogy kvalitative erősen eltérő objektumok kvantitative összehasonlíthatók, 2. levezetni az összehasonlíthatóság kritikus határát, és