Schubert András, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 3., 1983)

3. A TUDOMÁNYOS KUTATÁS NEMZETI SZINTŰ MUTATÓSZAMAI - 3.3 A „Science Indicators" irányzat az Egyesült Államokban

20 3. felhívni a figyelmet arra, hogy a kritikus határ átlépése csak az összehasonlítás öncélúvá válásának árán lehetséges. Fentieket egyes országok fejlettségi szintjére vonatkoztatva megállapítható, hogy 1. az összehasonlítás elvileg lehetséges, 2. a rendezés egyértelműsége az összehasonlítás kritikus határától függ, 3. a fejlettségi szint definíciójánál szem előtt kell tartani az összehasonlítás célkitűzését, ellenkező esetben a rendezés öncélú játékká válik." A Jánossy-féle mutatószámok egyike-másika (csecsemőhalandóság, az orvosi ellátásra vonatkozó mutatószámok) nem a szűkebb értelemben vett gazdasági fejlettséget, hanem a társadalmi jólét általános állapotát tükrözte. Hasonló mérőszámok ad hoc jellegű használata megint csak évszázados múltra tekint vissza a társadalmi, politikai, kulturális színvonal mennyiségi jellemzésére, de a társadalmi mutatószámok rendszeres használata az utóbbi évtizedekben vált általánossá. Kézikönyvekből, cikkgyűjteményekből követhetjük nyomon a nemzetközi összehasonlító elemzések eredményeit

4'

4

6'

6

0; az Egyesült Államokban 1973-ban jelent meg először a Social Indicators című kiadvány

5

2 az „egyéni és családi (nem pedig az intézményi vagy állami) jólét" teljeskörű felméréséről. 1974 óta a témakör kutatási eredményei a Social Indicators Research című folyóiratban láthatnak napvilágot. A társadalmi mutatószámok témaköréből magyar nyelven is jelentek meg összefoglaló tanulmányok

2'

5

9. Valószínűleg azért, mert a tudományos élet fejlettsége csak egy társadalmi méretekben elenyésző létszámú réteg (a tudományban foglalkoztatottaknak egy része) számára befolyásolja közvetlenül az egyéni, ill. családi jólétet, a tudománnyal kapcsolatos adatok viszonylag kevés helyet kaptak a társadalmi mutatószámok között. Andorka Rudolf említett tanulmányában a „Kulturális élet" és a „Bűnözés és más deviáns magatartásformák" között szorít egy kevés helyet a tudománnyal kapcsolatos mutatószámoknak. Azonban a tudományos kutatás általános jelentősége, egy ország szellemi életére gyakorolt hatása, az oktatással és a gazdasági tevékenységgel való kölcsönhatásai, valamint a ráfordítások iparágszerű méretűvé való növekedése az utóbbi évtizedben a tudományos kutatás eredményességének kvantitatív mérésére vonatkozó egyre erősödő igényt teremtett, és ez oda vezetett, hogy a tudományos mutatószámok megalkotása és elemzése új, az eddigiektől többé-kevésbé független keretek között világszerte megindult és folyik máig is. 3.3 A „SCIENCE INDICATORS" IRÁNYZAT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Az 1960-as évek végén és a 70-es évek elején az Egyesült Államok tudományos társadalma többszörös megrázkódtatást élt át. A súlyosbodó gazdasági nehézségek hatására a kormányzat drasztikusan csökkentette a tudományos kutatásokhoz (különösképpen az alapkutatásokhoz) való költségvetési hozzájárulást. Ugyanakkor egyre szélesebb publicitást kaptak és a közvéleményre igen nagy hatást gyakoroltak azok a nézetek, miszerint a társadalmi-gazdasági bajok egyik fő forrása a tudomány és a technika túlburjánzása és ez végül egy élesen tudományellenes „antikultúra" mozgalom kibontakozásába torkollott (1. (67)). Égetően szükségessé vált tehát egyfelől a kormányzat, másfelől a közvélemény elé tárni egy olyan dokumentumot, amely objektív képet ad az Egyesült Államok tudományos kutatásának helyzetéről az anekdotikus megközelítés helyett a kutatási eredmények nemzetközi összehasonlításban bemutatott értékelésén, valamint a tudomány közvéleményre gyakorolt hatásának tudományos alaposságú felmérésén keresztül. Ez a feladat a National Science Boardra, a National Science Foundation (az Egyesült Államok tudománypolitikájának vezető testülete) munkáját felügyelő, az Egyesült Államok Kongresszus által megbízott testületre hárult. A munka eredménye az 1973-ban megjelent Science Indicators 1972 című gyűjtemény volt, melyet azóta kétévenként követnek az újabb kötetek

5

1. Röviddel az SI-72 megjelenése után a tudományelmélet, tudományszociológia, tudománypolitika legkiválóbb szakértői konferencián vitatták meg a kiadványt; a konferencia anyaga külön kötetben jelent meg

1

9. Ebből csak egyetlen, többször visszatérő gondolatot szeretnénk itt kiemel-