Schubert András, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 3., 1983)

3. A TUDOMÁNYOS KUTATÁS NEMZETI SZINTŰ MUTATÓSZAMAI - 3.3 A „Science Indicators" irányzat az Egyesült Államokban

21 ni: a szakértőknek azt a véleményét, hogy a tudományos alapkutatás eredményeinek értékelését sokkal határozottabban kell elválasztani a fejlesztés és a technológia eredményeitől, mint ahogyan azt az Sl-72 összeállítói tették. Ennek hatására vagy másért, de tény, hogy a következő kötetekben a disztinkciók egyre finomodtak, és - bár az adatok változatlanul túlnyomórészt a kutatások finanszírozására vonatkoztak — viszonylag egyre nagyobb teret kaptak a termelt szakirodalom mennyiségét és minőségét jellemző tudománymetriai mutatószámok. Nem véletlen, hogy az 1977-ben megjelent SI-76 kötet megvitatásával foglalkozó szimpózium anyaga a Scientometrics folyóiratban jelent meg

7

8. Az ezen a szimpóziumon elhangzott bírálatok fő célpontjai: a kutatások eredményeit jellemző mérőszámok továbbra is viszonylag kis aránya, az adatok túlzott aggregáltsága és az Egyesült Államok helyzetmegítélésének túlságosan relativisztikus jellege. E legutóbbi pont arra utal, hogy egységesen használható abszolút skálák hiányában az Egyesült Államok mutatószámainak változásai csak a vele összemérhető nagyságú más országok hasonló adataihoz viszonyíthatók és így nem lehet megítélni, vajon az Egyesült Államok teljesítménye hanyatlik, vagy a többi országok fejlődnek az eddiginél erőteljesebben. A „nagy" országok vizsgálata során ez a fajta bizonytalanság aligha küszöbölhető ki. Mint említettük, a Science Indicators megjelenését megelőzően a társadalmi mutatószámok irodalmában alig találkozhattunk a tudománnyal foglalkozó munkákkal. Ezért külön érdekes, hogy a Social Indicators Research recenzense „a társadalmi mutatószámok irodalmához való jelentős hozzájárulásnak" nevezi az SI köteteket, és - bár kifogásolja az adatok túlzott aggregáltságát és a kvantitatív elemzések hiányát — mind minőségüket, mind hasznosságukat tekintve kiemelkedő munkáknak ítéli őket

4

5. Az SI—78 megjelenésével egyidőben az Institute for Scientific Information szemináriumot rendezett „A tudományos és technikai szakirodalmon alapuló mutatószámok kutatási igényei és alkalmazásaik" címmel. Az elhangzottak közül különösen előremutató volt Yves Fabiannak (OECD) előadása, aki a Science Indicators mozgalom és az OECD kereteiben régóta folyó tudománystatisztikai tevékenység közelítését kezdeményezte. A Science Indicators kötetek legtöbb tudománymetriai mutatószámának a forrása az ISI Science Citation Index adatbázisa. A mutatószámokat a Computer Horizons, Inc. (CHI) dolgozta ki, eljárásuk módszertani alapjait külön kiadványban publikálták

1

0. Miként korábbi, már idézett munkáikban"'

4

9'

5

0, a CHI munkatársai itt is felhasználták az „influence methodology" segítségével kapott mutatószámokat; a publikációk szakterületi besorolását a folyóiratok szakterület szerinti hovatartozása szerint állapították meg. Mivel e munkánk során mi is a szakterületi besorolásnak ezt a módját használtuk, a módszer részleteit a későbbiekben külön ismertetjük. Végeredményben a CHI egy 13 mutatószámból álló sorozatot alakított ki. A mutatószámok a következők: (megfelelő magyar terminológia hiányában a mutatószámok neveit angol eredetiben közöljük) 1. National Publication Counts 2. National Citation Counts - Probability Assignment 3. U. S. Sector Publication Counts — 1 4. U. S. Sector Publication Counts - 2 5. National Citation Counts - Exact Assignment 6. International Institutional Coauthorship 7. Country Distribution among Fields 8. Country Influence 9. Country Isolation/Integration 10. Field Intemationality 11. Journal Intemationality 12. U. S. Sector Coauthorship 13. U. S. Sector Cross-citation A mutatószámok egy része a Science Indicators kötetekben került nyilvánosságra; az összes mutatószám (1973-tól kezdődően) mágnesszalag vagy nyomtatott lista formájában megrendelhető

1

5 A mutatószámok közül azonban csak az 1. számú készült a világ összes országára, a többi csak 7 vagy 8 nagy országra, ill. aggregált „geopolitikai területek" szerinti összeállításban, fgy a