Schubert András, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 3., 1983)
2. A TUDOMÁNYELEMZÉS MÓDSZERTANI ALAPJAI - 2.2 A tudomány me trial mutatószámok építőelemei
14 rűségeit vizsgálja a tudományos kutatási tevékenység mechanizmusának jobb megértése céljából. A tudományelemzési kutatások intézményesítésének fontos állomása volt 1978-ban a Scientometrics című angol nyelvű nemzetközi folyóirat létesítése az Elsevier Scientific Publishing Company (Amsterdam) és az Akadémiai Kiadó (Budapest) közös kiadásában. E kéthónaponként megjelenő folyóiraton kívül - többek között - a Social Studies of Science , a Journal of the American Society for Information Science és a Journal of Documentation című angol nyelvű, a Naucsnaja-Tehnicseszkaja lnformacija (1. és 2. sorozat) című orosz nyelvű és a Nachrichten für Dokumentation című német nyelvű folyóirat közöl rendszeresen tudománymetriai és bibliometriai tárgyú cikkeket. Az 1977 és 1981 között Magyarországon folyó tudományelemzési kutatásokról a „Tudomány mint a mérés tárgya" című kötetből 7 tájékozódhat az érdeklődő olvasó. 2.2 A TUDOMÁNYMETRIAI MUTATÓSZÁMOK ÉPÍTŐELEMEI Az előzőekben vázolt alapelvek szerint a tudománymetriai elemzések a tudományos információ keletkezésének, terjedésének és felhasználásának számszerűsíthető adatai segítségével kísérlik meg a tudományos kutatási tevékenység jellemzését. Minden ilyen vizsgálat alapegységei a tudományos közlemények, publikációk. Az elemzés jellemző eszközei, a valószínűségszámítási és matematikai statisztikai módszerek azonban megkövetelik, hogy a következtetések elegendően nagy számú alapegység (publikáció) adataira támaszkodjanak. Mivel egy-egy kutató publikációinak száma általában nem elég nagy ahhoz, hogy statisztikailag szignifikáns következtetéseket vonhassunk le belőlük, az elemzések rendszerint valamilyen kutatói közösség publikációinak halmazára vonatkoznak. Ilyen közösségek lehetnek pl. — kutatócsoportok, tanszékek, intézmények — testületek, társaságok — országok, országcsoportok — kutatási témák, szakterületek de előfordulnak véletlenszerűen (pl. a szerző nevének kezdőbetűje szerint) kiválasztott publikációhalmazra vonatkozó vizsgálatok is. Természetesen minél nagyobb a vizsgált halmaz, annál nagyobb az eredmények statisztikai megbízhatósága. A kis számú publikáción alapuló eredmények bizonytalansága szab határt a szakterületi elemzésekben a szakterületi osztályozás finomításának, és - számos szubjektív tényező mellett - ez korlátozza az egyénekre vonatkozó tudománymetriai vizsgálatok értékét és értelmét is. Az elemzés tárgyául választott kutatói közösség publikációs tevékenységének számszerű jellemzésére elsődlegesen a következő mennyiségek használatosak: — a publikációk száma és megoszlása, — a szerzők száma és megoszlása, — a hivatkozások száma és megoszlása, — az idézetek száma és megoszlása. A publikációk körét az egyes vizsgálatok korántsem egyértelműen határolják be. A legtágabb értelemben e körbe sorolható minden — akárcsak kivonatosan is — dokumentált tudományos közlés (kutatási jelentés, előadáskivonat, preprint stb.). E kötet szerzőinek véleménye szerint azonban tudományos eredményeknek csak a tudomány hivatalos, nyilvános és szakmailag ellenőrzött közlési csatornáiban, az elsőközlő folyóiratokban, könyvekben, szerkesztett könyvekben és konferenciakiadványokban (proceedings) megjelent publikációk tekinthetők. Az egyéb közlési formák hasznosak, sőt, nélkülözhetetlenek lehetnek a publikációk végső formájának kialakításában (preprintek, előadások), ill. a tudomány és más társadalmi szférák közötti kommunikációban (kutatási jelentések, ismeretterjesztő munkák), de az ezekben rejlő érdemi tudományos információknak előbb vagy utóbb feltétlenül meg kell jelenniök a fent említett formális kommunikációs csatornák valamelyikében 8.
