Schubert András, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 3., 1983)

2. A TUDOMÁNYELEMZÉS MÓDSZERTANI ALAPJAI - 2.1 Bibliometria és tudománymetria

2. A TUDOMANYELEMZÉS MÓDSZERTANI ALAPJAI 2.1 BIBLIOMETRIA ÉS TUDOMÁNYMETRIA A tudományos kutatás révén megszerzett ismeretek tárgyiasult formája a szakirodalom: a könyveknek, folyóiratoknak és más kiadványoknak a könyvtárak polcain sorakozó (újabban mikrofilmen vagy számítógépes adathordozókon is tárolt) serege. A tudományos kutatás kb. 3 évszázados hagyományai értelmében a kutatási eredmények csak a tudomány hivatalos, nyilvános és szakmailag ellenőrzött közlési csatornáin keresztül nyernek jogot arra, hogy beépülhessenek az egyetemes tudomány ismerethalmazába, de akárcsak arra is, hogy ugyanazon csatornákban érdemi kritikában részesülhessenek. Kézenfekvő tehát, hogy a tudományos információ mennyiségi vizsgálata is mindenekelőtt ezeket a dokumentumokat tekinti tárgyául. A tudományos szakirodalom statisztikai elemzésére már századunk első negyedében találhatunk példát

1

4'

1

8'

3

3. Figyelemreméltó, hogy mind Cole & Eales, mind Hulme a publikációs adatokat egyes országok kutatási aktivitásának összehasonlítására is használják. Ezek az eredmények azonban akkor elszigeteltek maradtak, csakúgy, mint Lotka

4

4, Bradford

5 és Zipf

7

7 elméleti modelleken alapuló vizsgálatai a publikációk szerzőségének, ill. megjelenési helyének gyakoriságeloszlására. A figyelem csak akkor fordult az említett úttörő munkák felé, amikor a század közepe táján sürgető igény támadt a tudományos kutatás termelékenységének és eredményességének értékelésére. Különösen Price munkái

S

5'

5

6 nyomán kerültek a kutatók és a kutatásirányltók érdeklődésének homlokterébe a tudományos információterjedés kvantitatív módon megfogalmazható kérdései és ekkortájt kezdődött meg e kérdések rendszeres, tudományos igényű tanulmányozása. Elsősorban Price irányította a kutatást ilyen módon elemzők figyelmét a philadelphiai Institute for Scientific Information (ISI) Science Citation Index (SCI) adatbázisára is. Ez az adatbázis akkoriban kb. 2300 (ma már kb. 3500) természettudományos folyóirat cikkeinek adatait gyűjtötte össze a legkülönbözőbb szakterületekről. A bibliográfiai adatokon felül az SCI feldolgozza a cikkekben (ill. többnyire a cikkek végén) felsorolt hivatkozásokat is, ezáltal egyedülálló lehetőséget kínál a tudományos információ terjedésének és kapcsolati rendszerének nyomonkövetésére

2

8. Az SCI eredetileg szakirodalmi keresés céljait szolgálta, de az intézet elnöke, Garfield maga is hamar felismerte a rendszerében rejlő egyéb lehetőségeket

6

8 és az indexköteteket az elemzések céljait segítő kiadványokkal (pl. a Journal Citation Reports (JCR) kötetekkel

2

7 ) egészítette ki. Minthogy munkánkban mi is az SCI adatait használtuk fel, az adatbázis számos részletének az ismertetésére a későbbi fejezetekben még visszatérünk. 1969-ben Pritchard

5

8 megalkotta a bibliometria kifejezést, Nalimov és Mulcsenko könyve

48 nyomán pedig világszerte polgárjogot nyert a tudománymetria (naukometrija, scientometrics, Wissenschaftsmetrie) elnevezés. Az eredeti definíciók szerint a bibliometria „matematikai és statisztikai módszerek könyvekre és más kommunikációs közegekre való alkalmazása"

5

8 ; tudománymetriának nevezzük „azokat a mennyiségi módszereket, amelyek az információs folyamatként értelmezett tudomány vizsgálatával foglalkoznak"

4

8. A későbbi gyakorlatban a két terület közötti határokat meglehetősen lazán értelmezték és a két elnevezést néha szinte szinomímaként használták. E kötet szerzőinek véleménye szerint bár a bibliometria és a tudománymetria módszerei rendkívül hasonlóak, sőt esetenként tökéletesen megegyeznek, célszerű őket vizsgálódásuk tárgya és célja alapján megkülönböztetni. A bibliometria a könyveket, folyóiratokat stb. tárgyi dokumentumoknak tekinti és fő célja a könyvtárak, gyűjtemények, szakirodalmi szolgáltatások működésének elemzése a szakirodalmi tájékoztatás javítása érdekében; a tudománymetria a szakirodalmi információ keletkezésének, terjedésének és felhasználásának mennyiségi törvénysze-