Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

I. BEVEZETÉS - 1. A tudománymetria nagykorúvá válása (E. Garfield)

I. 1. A TUDOMÁNYMETRIA NAGYKORÚVÁ VÁLÁSA* Az olyan fogalmak, mint az ökonometria és a szociometria a harmincas évek óta léteznek. A biometria kifejezés még ennél is régibb. Szükségszerűvé vált a bibliometria kifejezés megalkotása is. Meglepő, hogy milyen hosszú ideig tartott, amíg a tudománymetria elnevezés megszületett. A kifejezés nyilvánvalóan a „naukometrija" szóból származik, amelyet a Szovjetunióban már hosszú évek óta használnak.

1 A tudománymetria definíciója: „a tudományos és technikai haladás mérésének tanulmányozása". 2 Beck Mihály, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Fizikai Kémia Tanszékének vezetője, ,,a tudományos tevékenység, termelékenység és haladás mennyiségi értékelésének és összehasonlításának" nevezik Kissé kötetlenebb szavakkal Malin úgy fogalmazza meg, hogy „a tudománymetria részben számadatokat faló módszerek alkalmazása a tudomány tudományának tanulmányozására",

4 azaz mennyiségi tudománypolitikai vizsgálati módszerként értelmezhető. A tudomány tudományának kutatói által használt számadatok magukban foglalják — bár nem csak ezekre korlátozódnak — a tudományos fokozatokat elérők számát, az elfogadott szabadalmi bejelentéseknek számát, a közölt tudományos közlemények számát, a publikáló szerzők számát, a közleményekben megjelenő hivatkozások számát, az egyes közlemények által kapott idézetek számát, a kutatóknak nyújtott anyagi támogatás összegét és a kutatásirányítás által a tudományos tevékenység céljaira költségvetésileg biztosított pénzösszegeket. A különféle számadatok felhasználhatók a tudománypolitikai és a kutatási programok értékelésére, a különböző országok, területek vagy egy adott egyetem tudományos „hatásfokának" felmérése céljából. Nyomon követhető a különböző területek növekedése vagy hanyatlása, azonosíthatók azok a helyek, ahol számottevő tudományos tevékenység folyik. Röviden szólva: a tudománymetria az egész világ tudományos közösségének demográfiájával foglalkozik. A tudománymetriai kutatás sok esetben bibliometriai természetű. Pritchard (Könyvtártudományi Műszaki Főiskola, London) meghatározása szerint a bibliometria „matematikai és statisztikai módszerek alkalmazása könyvekre és más kommunikációs eszközökre".

5 Ha ezek az eszközök a tudományos közleményeket is magukba foglalják, a tudomány bibliometriájáról beszélünk. A tudomány tudománya, mint önálló szakterület, nagyon lassan alakult ki azután, hogy Bemal „The Social Function of Science" („A tudomány társadalmi szerepe") című munkája 1939-ben megjelent.6 Bár korábban is történtek kísérletek arra, hogy elemezzék a tudományt és a tudományt jellemző mutatókat,Nalimov (Moszkvai Állami Egyetem) és mások Bernal munkáját tekintik fordulópontnak a tudománypolitikai elemzésben.

11

1 A második világháború után sokkal nagyobb figyelmet szenteltek a tudománytörténetnek és a szociológiának. Amint ezek a szakterületek kifejlődtek, művelőik egyre inkább mérni kezdték a tudományos tevékenységet. A kvantitatív tanulmányok növekvő száma szükségszerűen a tudománymetria kialakulásához vezetett. * Kivonat E. Garfield-nek a Current Contents-ben No. 46 (Nov. 12, 1979) 5-10 oldal megjelent esszéjéből.