Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

I. BEVEZETÉS - 1. A tudománymetria nagykorúvá válása (E. Garfield)

14 A TUDOMÁNYMETRIA NAGYKORÜVÁ VÁLÁSA A tudománymetriai kutatásoknak széles körű alkalmazási lehetőségei vannak. Az államvezetés és a kutatásirányítás kifejezésre juttatták, hogy „a tudományos növekedés kvantitatív megismerésének alkalmazása a tudományirányításban" érdeklődésükre tart számot.

1 A tudományos mutatók felhasználásával próbálkozások történnek annak becslésére is, hogy a különböző országokban milyen a tudomány relatív „egészségi állapota".

1

1 Végül, a tudománymetria felhasználható arra is, hogy segítséget nyújtson a nemzeteknek annak eldöntésében, hogy a kutatás mely területeit részesítsék kiemelt anyagi támogatásban. A tudomány méréséről és a számszerűsítésről az 1930-as évektől az 1960-as évek elejéig csak szórványosan jelentek meg cikkek. Azonban, mint Merton rámutat, két esemény jócskán hozzájárult az e területen végzett munka felgyorsításához,

1

2 az Institute for Scientific Information (Philadelphia) beindította az SCI (Science Citation Index) sorozatot, mely nyersanyagot biztosított számos ilyen tanulmányhoz, valamint 1963-ban megjelent De Solla Price (Yale Egyetem) „Science Since Babylon" („A tudomány Babylon után") című könyve.

1

3 A „Diseases of Science" („A tudomány betegségei") című fejezetben Price, az elmúlt 300 év tudományos közleményeinek fejlődésmenete alapján, a tudomány növekedésére néhány matematikai modellt dolgozott ki. Price maga is emlékeztet rá a „Babylon" egy későbbi kiadásában, hogy ez a könyv a „Little Science, Big Science" („Kis tudomány, nagy tudomány")

1

4 cíművel együtt, mely kiszélesítette ezt a munkát, „a cikkek olyan sorozatát indította el, mely a folyóiratok, közlemények, szerzők és idézetek számlálásán alapuló, számos különböző kvantitatív vizsgálatot tárt fel". Szinte egyik napról a másikra konferenciákat kezdtek rendezni a bibliometria és a tudománymetria tárgyköréről és létrejöttek az e területekkel kapcsolatos bibliográfiák. Price az 1960-as és 70-es években is folytatta úttörő munkáját ezen a területen. 1971-ben Menard (Californiai Egyetem, San Diego) „Science: Growth and Change" („A tudomány: növekedés és változás") című kötetében

1

5 kibővítette Price munkáját. Rabkin (Montreali Egyetem) szintén azon a véleményen van, hogy Price munkája lendületet adott a tudománymetria tanulmányozásának a Szovjetunióban is.

1 „Az 1960-as évektől kezdve a Szovjetunióban a tudomány kvantitatív vizsgálata lényegében Derek De Solla Price-nak a tudomány növekedésének vizsgálatára irányuló kutatásai hatására fejlődött. Price munkája felkeltette Nalimov (Moszkvai Egyetem) és Dobrov (Ukrán Tudományos Akadémia) figyelmét. Erőfeszítéseik eredményeképpen a tudomány mennyiségi vizsgálata gyorsan fejlődő területté vált". Griffith (Drexel Egyetem) hozzáteszi, hogy „Habár a kutatók, közlemények vagy a tudományos ismeretanyag áramlásával, cseréjével foglalkozó tényezők számszerű figyelése már legalább az 1920-as években elkezdődött, Price-nak 1965-ben megjelent „Network of Scientific Papers" („A tudományos dolgozatok hálózata") című cikke kulcsfontosságú volt. Ebben történik meg először egy határozott tudományos modellnek a nyers adatokkal való összekapcsolása és az eredmények meglepően elegánsak és értelmesek".

1

6 A tudománymetria növekedése eddig exponenciális volt. Ehelyütt nem sorolhatom mind fel azt a saját nyilvántartásomban szereplő több mint 600 cikket, amelyik idézetelemzéssel foglalkozik

1

7 - és az idézetelemzés a tudománymetriának csak egyik része. Megnevezhetünk azonban több fontos cikket és monográfiát, amelyek az utóbbi 10 évben jelentek meg és hozzájárultak a szakterület fejlődéséhez. Namilov és Mulcsenko 1969-ben megjelent monográfiája például megjelenésének idejéig a tudomány mérésével kapcsolatos szakirodalom jelentős részét tárgyalja.

11

1 A National Science Board (Nemzeti Tudományos Testület) először 1972-ben jelentette meg „Science Indicators" („Tudományos mutatók") című kiadványát, mely jelenleg kétévenként kerül kiadásra és nagy mennyiségű statisztikai információt ölel fel.

1

8 Kinyilvánított célkitűzése, hogy „számszerű képet adjon a kutatás helyzetéről az Egyesült Államokban".

1^ A „Tu-