Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 3. A magyar elektrokémiai irodalom (1897-1971) vizsgálata tudománymetriai módszerekkel

53 A MAGYAR ELEKTROKÉMIAI IRODALOM nagyjából 8-10 éves kétszereződési időt kellene tapasztalnunk a kandidátusok, 13-15 évet a doktorok és 18-20 évet az akadémikusok esetében. Felmerül a kérdés, hogy - ha a TMB-t nem elsősorban a minőség befolyásolja a fokozatok odaítélésében, akkor mik azok a tényezők (nyilván mennyiségiek), amelyeket a jelenlegi gyakorlat mérvadónak tart. Erre a kérdésre a minőség mérési adataira támaszkodva még visszatérünk. A Lotka-törvény és alkalmazása a kutatók csoportokba való besorolására A vizsgált minta szerzőinek termelékenységére jellemző Lotka-törvény a 12. ábra baloldalán látható. Az irodalomban közölt hasonló eloszlási görbékből levont törvényszerűségek alapján megállapítható. hogy a magyar elektrokémikusok közössége (a nem-túl-nagy minta következtében mutatkozó nagyobb bizonytalanság határán belül) a nagymértékben kooperáló szerzőcsoportok kategóriájába sorolható. A Lotka-törvényben szereplő kitevő ugyanis kb. 1,4-nek adódik a függetlenül dolgozó szerzőkre jellemző 2 helyett.

4

0 12. ábra. Az egyszerű és frakcionális szerzőség alapján számított Lotka-féle eloszlás a magyar elektrokémiai irodalomra vonatkozóan Ha a kooperáció hatását a frakcionális szerzőségre vonatkozó Lotka-törvény vizsgálatával megkíséreljük csökkenteni, akkor az eloszlás már kielégítő mértékben az 1/i

2 összefüggésnek felel meg (12. ábra jobb oldala). A szerzők mennyiségi termelésének mutatójaként tehát célszerű ezt a frakcionális szerzőséget használni. A kooperáció mértéke (cooperativeness) időben is változó paraméter, amely abban mutatkozik meg. hogy különböző időszakokra elkészített Lotka-féle eloszlás más és más kitevőt