Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 1. Összehasonlító adatok a magyar természettudományos alapkutatás nemzetközi helyzetéről
29 ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK S 80 Gini-szám = 0,7504 0 20 40 60 80 100 Országok száma az összes ország •/•-óban 0 20 40 60 80 100 Országok száma az összes ország "/,-ában 3. ábra. Az országok népességének és tudományos produktivitásának eloszlási görbéi az ún. Lorenz-féle ábrázolásban Magyarország helyzete a következő adatok tanúsága szerint pozitívan értékelhető. Ha ugyanis a felhasznált adatok valóban torzítanak Magyarország rovására a bevezetőben már említett módon, akkor valós helyzetünk a rangsorolásokban csak a táblázatokban feltüntetettnél jobb lehet. Magyarország helyzete néhány tudományág világrangsorában Az 1. táblázatban az egyes országok fizikai tárgyú publikációtermelése láthat ó a Physics Abstracts 1971-76. évi köteteinek alapján. A táblázatból kihagytuk a két vezető tudományos nagyhatalmat, a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, mert azokat adatforrásunk sem közölte. Látható, hogy Magyarország a két „nagyot" számolva a 19. helyen, nagyjából hasonló népességű és hasonló vagy kissé nagyobb fejlettségű országok társaságában helyezkedik el. A táblázatból az is kitűnik, hogy Magyarország a vizsgált viszonylag rövid periódusban megtartotta rangsorbeli helyét. A 2. táblázat a Chemical Abstracts adatai alapján készült. Magyarország ebben a 16. helyet foglalja el. A részesedési arányszámok időbeli csökkenéséből kitűnik, hogy a magyar kémiai kutatás cikktermelése az utóbbi években enyhén visszaesett. Az 1975-ös 0,8 %-os részesedésünk a világ cikktermeléséből 2667 cikknek felel meg. Tekintettel arra, hogy a Chemical Abstracts igen sok fizikai és biokémiai-biológiai cikket is referál, ez a szám természetszerűleg nagyobb mint a KSH összesítéséből adódó mintegy 800 cikk. 5 4 Így az időbeli viszonylagos visszaesés nemcsak a kémiára, hanem a hozzá közel eső tudományágakra is vonatkozhat. A 3. táblázatban a mérnöki tudományok egy speciális területéről készült statisztika adatai láthatók. Magyarország rangsorbeli helye ismét az előzőkhöz hasonló, tehát kissé kedvezőtlenebb. 1975-ben a KSH adatai szerint az idevágó tudományágazat 198 idegen nyelvű közleményt tüntet fel, míg a 3. táblázatban levő adatnak 184 publikáció felel meg. 5 4 A 4. táblázatban az orvosi-biológiai közlemények számának országonkénti eloszlását tüntetjük fel. Magyarország a 20. helyet foglalja el, évi 1307 közleménnyel. Ezzel összehasonlításban a KSH adata: 1241 idegen nyelvű közlemény.
