Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 1. Összehasonlító adatok a magyar természettudományos alapkutatás nemzetközi helyzetéről
30 ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK 1. táblázat Az egyes országok részesedése a világ fizikai tárgyú folyóiratcikk-termeléséből a Physics Abstracts adatai alapján Részesedési % a világtermelésből Ország* 1971 1972 1973 1974 1975 1976 3.Japán 5>0 4,7 5,3 6,0 6,5 7,8 4. NDK • NSZK 5,1 5.0 5,3 Ifi 6,3 7,4 5. Anglia 6,9 6,8 6,5 7,7 6,8 7,3 6. Franciaország 3,9 4,6 4,3 5,5 4,7 5,4 7. Kanada 4,0 3,5 3,3 4,7 3,3 3,6 8. India 2,0 2,6 2,0 2,5 2,8 3,4 9. Olaszország 1,8 1,6 1,7 2,1 1,7 2,0 10. Hollandia U 1,2 1,2 1,4 1,7 1,6 11. Lengyelország 0,8 0,8 0,8 1,1 1,1 1,5 12. Ausztrália 0,9 1,1 0,9 1,1 u 1,4 13. Svájc 1,0 0,9 1,2 1,4 1,0 1,4 14. Izrael 0,8 1,2 0,7 1,1 0,8 1,1 15. Svédország 0,7 0,7 0,6 0,8 0,8 0,8 16. Belgium 0,5 0,6 0,6 0,8 0,7 0,8 17. Csehszlovákia 0,5 0,5 0,8 0,7 0,6 0,8 18. Dánia 0,4 0,4 0,3 0,5 0,4 0,5 19. Magyarország 0,2 0,3 0,2 0,3 0,2 0,3 1 %-nak megfelelő cikkszám 843 851 814 834 876 949 *Az első két helyet itt, valamint a 2., 3. táblázatnál minden bizonnyal az USA és a Szovjetunió foglatja el, de adatforrásunk az utóbbira vonatkozólag nem szolgáltatott adatot. A rangsor alapjául a legutolsó év adatait vettük. Ugyancsak az orvosi-biológiai közleményekre vonatkozik az 5. táblázat, amely az SCI 1973-as kötete alapján rangsorolja az egyes országokat. Ebben Magyarország a 24. helyen áll, ami kissé kedvezőtlenebb, mint az előző táblázatban elfoglalt helyezése. A két adatbázis lényegesen különbözik abban, hogy míg a Medline folyóiratok cikkeinek rövidített kivonataira alapul, addig az SCI csak a legjobban idézett kb. 2600 folyóiratban megjelent cikkeket dolgozza fel. Többen „vádolják" az SCI készítőit angolszász-centrikussággal. Ha ez a vád valamennyire is alapos, akkor Magyarország hátrább szorulása ennek tulajdonítható. Ha a vád helytelen, akkor az előnytelen rangsorolás talán azzal is magyarázható, hogy a hazai kutatások bizonyos része perifériális folyóiratokban jelenik meg. A 6. táblázatban az összes természettudományt és az orvosi tudományokat felölelő SCI adatbázis alapján készült rangsorolást mutatjuk be ismét a két „nagy" elhagyásával. Magyarország a 19. helyet foglalja el. Ha az SCI adatai kissé elfogultak is Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia hátrányára, a sorrend akkor sem változhat meg lényegesen. Az összes természettudományos irodalmon belül érdeklődésre tarthat számot az egyes tudományágak részesedési aránya is. A 7. táblázatban néhány ilyen adatot közlünk. 5 5» 5 6 Egy ország (vagy nagyobb földrajzi egység) adott tudományága részesedési százalékának a világ-átlaghoz viszonyított arányát „aktivitási index"-nek (A. I.) is nevezhetjük. 5 5 Ez megmutatja, hogy
