Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

I. BEVEZETÉS - 2. A tudománymetria eredményeinek rövid összefoglalása

A TUDOMÁNYMETRIA EREDM ÉNYEI 18 Fejlődésének kezdeti szakaszában a tudománymetria, mint minden tudomány — csak a fő összefüggések feltárására törekedett. Itt is érvényesült a „principle of limited sloppiness",

3

4 a korlátozott hanyagság elve, amikor kvantifikálási módszerei még nem voltak eléggé kifinomultak. Az újabb időben azonban a „hanyagság" egyre korlátozottabb lett, amivel a megállapított törvényszerűségek is finomultak. Elérkezettnek látszik az az idő, amikor ez a tudományág alkalmazottá válhat mind az elért tudományos eredmények értékelése, mind az ezekre alapozott tervezés hasznára. A tudománymetria alkalmazása hazánkban és az olyan országokban, ahol a tudományszervezés meglehetősen centralizáltan folyik, sokkal ígéretesebb mint pl. az Egyesült Államokban, ahol a különböző alapítványok decentralizált finanszírozási rendszere uralkodik. Így például a szocialista országok közül a Szovjetunióban, Lengyelországban és Csehszlovákiában folyik már többé-kevésbé kiterjedt tudománymetriai kutatás.

1

0'

2

7 Ezen a helyen kell rámutatnunk arra, hogy éppen a tudománymetriai kutatás hazai hiánya az alkalmazásokon túlmenően alapkutatási igényeket is támaszt, mert az általános törvényszerűségeket főleg „nemzetekfeletti" szinten vagy egy nagy országra vonatkozóan állapították meg, és korántsem biztos, hogy a mi viszonylag kis tudományos közösségünk, illetve a magyar tudomány méretei elegendően nagyok ahhoz, hogy az általános törvényszerűségek módosítás nélkül érvényesek legyenek. Hangsúlyoznunk kell, hogy a tudománymetria nem azonos sem a tudománytannal,

2

f> sem a tudományszociológiával, amelyektől módszertanilag különbözik. A tudománymetria csak másodlagosan foglalkozik a társadalmi termelés és tudomány, a többi felépítmény és a tudomány kölcsönhatásával, és az ezzel összefüggő ideológiai kérdésekkel. Módszereiben sokkal inkább hasonlít a természettudományokhoz, mint a humán tudományokhoz. Ebből következik az, hogy főképp természettudományos képzettségű kutatók művelik: az esetleges műhibákat csak az tudja a minimumra csökkenteni, aki tisztában van a természettudományokkal foglalkozó kutatók publikációs és hivatkozási szokásaival, a kollektív munkajellegével, a kooperációk mechanizmuInput I Output 1. ábra. A tudomány „működési mechanizmusának" egyszerűsített folyamatábrája