Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

III. TUDOMÁNYOS FOLYOIRATOK - 4. Hazai idegen nyelvű természettudományi folyóiratok értékelése nemzetközi összehasonlításban

178 HAZAI IDEGEN NYELVŰ TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRATOK 1. A legtöbb nemzeti folyóirat többé-kevésbé deklarált célkitűzése, hogy a címében megjelölt szakterületen az információ továbbítása mellett híven tükrözze egy kisebb vagy nagyobb tudományos közösség kutatómunkájának színvonalát; a tudomány előrehaladásának az illető közösség által képviselt hányadának mutatója legyen Nyilvánvalónak tűnik az az általános vélemény is, hogy egy folyóirat szakmai minőségét elsősorban a benne közölt cikkek adják meg.

164 A nem megfelelő kéziratok visszautasítása, majd a szakmai lektorok véleménye bírálat formájában — mely a kézirat egészének, vagy bizonyos részeinek revideáltatását eredményezheti megjelentetés előtt - máris két olyan szűrési lehetőség, mely a szakmai színvonal emelését célozza. A képlet látszólag egyszerű: jó kéziratokat jó folyóiratok vonzanak, a reputáció pedig a kiváló cikk-minőségen alapul. Az önmagát állandóan megújító visszacsatolási ciklus olajozottan működik, ha egyszer beindult. Többre vágyó folyóiratok számára azonban problémát jelenthet, hogy ilyen ciklusok különböző minőségi szinteken kialakulnak és hogy magasabb minőségi ciklusba áttörni meglehetősen energia- és időigényes, aktív folyamatot feltételez, míg az alacsonyabb minőségi szint elérése többnyire passzív folyamat. A látszatreputáció mezsgyéjén vegetálni végtelen ideig lehet, amennyiben akad valaki, aki ezt finanszírozni hajlandó. Azt is lehet mondani, hogy minden folyóirat hozzávetőlegesen olyan kéziratokat kap, amilyenek megilletik. A legtöbb szerző tudatában van annak, hogy kéziratában leírt eredményeinek mekkora a szakmai értéke. ,Alulértékelni" saját munkáját nem fogja azzal, hogy egy gyengébb folyóirathoz küldi be közlésre, hiszen nagy valószínűséggel rangosabb fórumot is talál számára. De túlzottan „felülértékelnie" sem érdemes a kézirat nívójához képest lényegesen rangosabb folyóirathoz való beküldéssel, mert tudja, hogy nagy valószínűséggel elutasításra számíthat. Így közel azonos - jó vagy gyenge - minőségű folyóiratok versenghetnek egymással a szerző választásának elnyeréséért. A minőségi rangsort többnyire szubjektív szempontok alakítják ki, és ezért nyilvánvaló, hogy a minőségi különbségeket számszerűen is érzékeltető objektív paraméterek megtalálása és körültekintő alkalmazása pontosabb differenciálást biztosít és ezért célszerű.

2

2'

11

0 Az alsóbb minőségű ciklusba kerülésnek kedvezhetnek bizonyos külső (nem elsősorban a szakmai színvonallal kapcsolatos) hatások, melyek még az egyébként elégedettségre okot adó szintű szakmai minőség mellett is „zajt" kelthetnek. 2. Egy ilyen - számszerű összehasonlításra és értékelésre is alkalmas — jellemző a kéziratok átfutási ideje a folyóiratokban. Meglepő, hogy ennek minőségi paraméterként való értelmezése és alkalmazása mégis mennyire újkeletű.

13

1» 15

2>

16

5 Ritkábban deklarált, de az előzőhöz hasonlóan nyilvánvalónak kell tűnjön, hogy ez — a folyóiratok lényegéből fakadó — másik tényező, vagyis a lehető leggyorsabb információtovábbítás és a folyóirat vállalt periodicitásának pontos megtartása, legalább ennyire fontos minőségi követelmény is. Melyik kutató tagadhatná, hogy sokkal nagyobb bizalommal figyel egy olyan folyóiratot, amely a lehető legkisebb késéssel és rendszeresen jelenik meg, mint egy olyat, amelynél ez véletlenszerű és rendszertelen, és amelyben a maga idejében még újnak számító eredmény esetleg csak évek múltán lát napvilágot? Egy ilyen utóbbi folyóirat - árucikként — nyilván nem nagyon aspirálhat az „elsőrangú folyóirat" címre. Még szakmai szempontból sem, hiszen nagy átfutási időkkel történő vagy rendszertelen megjelenése (esetleg a kettő együtt) nem vonzza azokat az olvasó-kutatókat, akik nemcsak esetleg időközben elavult eredményekről szeretnének tájékoztatást kapni — kiszámíthatatlan időpontokban. Általában elmondható, hogy a viszonylag rövid átfutási idők és a folyóirat szakmai Jósága" között pozitív korreláció van; a jelentősebb késésekkel való megjelenés a középszerűbb — vagy genge — folyóiratok sajátossága. Látni kell azonban, hogy elsődleges a késedelmes átfutás, döcögő előállítás és szállítás, ami minőségromláshoz vezethet, nem pedig fordítva. A késedelmes átfutás, valamint rendszertelen előállítás és forgalmazás legfőbb objektív oka pedig leg-