Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

III. TUDOMÁNYOS FOLYOIRATOK - 4. Hazai idegen nyelvű természettudományi folyóiratok értékelése nemzetközi összehasonlításban

179 HAZAI IDEGEN NYELVŰ TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRATOK többször a napjaink túlcsorduló információáradatával küzdő és ennek következtében fellépő nyomdai kapacitáshiány és szervezetlenség, melynek megszüntetését a bővítésre fordítható anyagi-műszaki keretek korlátozottsága vagy hiánya is késlelteti. Megfelelő anyagi-műszaki infrastruktúra hiányában jó minőségű folyóiratot előállítani és tartósan fenntartani biztosan nem lehet. Számos egyéb, probléma, mely a kérdéskörrel összefügg, ezekre sokszor visszavezethető. Ennek említésével azonban éppen azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a folyóiratok minőségét, „milyenségét" elsősorban „előállítási" jellegű tényezők befolyásolják. Amennyiben az „előállítás" elsőrangú, a beküldött kéziratok — imént más társításban már említett — szakmai színvonala, automatikusan igazodik ehhez és szintén elsőrangúvá igyekszik válni. Valóban első osztályú folyóirat minden szakterületen viszonylag kevés van. Bár a nem első osztályúságnak számos egyéb járulékos oka is lehet (mint ahogy elsőrangúként számon tartott folyóiratoknál is előfordulhat, hogy átfutási idejük valamivel hosszabb a vártnál), mégis meglepő, hogy a kéziratok átfutási idejének kvalitatíve általánosan ismert, de mennyiségileg vizsgált problémakörével érdemben eddig viszonylag kevés szakterület folyóiratainak vonatkozásában foglalkoztak.

131,15

2'

16

5 A kéziratok átfutási ideje A továbbiakban a kéziratok átfutási idejének mennyiségileg mérhető jellemzésével foglalkozunk. Ez - nagy valószínűséggel - a folyóirat árucikként való előállításának minőségi paramétereként értelmezhető. Átfutási időn általában és automatikusan azt az időtartamot értjük, amely a kéziratnak a folyóirathoz való beérkezésétől a folyóiraton szereplő megjelenési dátumig eltelik. A kéziratát egy folyóirathoz beküldő kutató rendszerint szintén csak erre gondol. Kevesen gondolnak rá, hogy ez a folyóiratbeli átfutási idő egy sokkal hosszabb folyamatnak csak egyik része; a kutatási ötlettől a kész kézirat elküldéséig általában kb. 3 év telik el, és az ezután következő, folyóiratbeli átfutási idő csupán kb. 1/4-e annak a teljes előkészületi vagy átfutási időnek, amely az ötlet megszületésétől az eredmény kinyomtatásáig elteük. Pszichológiai és racionális okai vannak annak, hogy a cikkét beküldő kutató-szerző cikke megjelenése körüli türelmetlenségének rendszerint mégis éppen ez a viszonylag rövidebb idő a kiváltója.

15

2 A folyóiratbeli átfutás az az időszak, amelynek esetleges hosszadalmasságáért a szerző önmagának nem (vagy csak bizonyos esetekben és részben) tehet szemrehányást. A folyóiratbeli átfutás ideje 2 fő szakaszra bontható: a) A beérkezéstől-elfogadásig terjedő (szakmai) szakasz. Ezen idő alatt a szakmai lektorok véleményt mondanak (peer review) a kéziratról, mely ezután a szerzőhöz visszakerül és az megteszi a szükséges változtatásokat (revision process). A kézirat - komoly folyóiratoknál - általában a beérkezéstől számított 1-2 héten belül a szakmai lektorhoz kerül. Ebben a szakaszban késedelem csak a lektorálási tevékenység kapcsán adódhat, ha a lektorálás lassú vagy többszöri lektorálás szükséges. Gyakori az is, hogy a szerző késedelmesen küldi vissza az átjavított változatot. Különösen sok időt emészthet fel, ha a lektorok és a szerző(k) között szakmai vita alakul ki, és emellett még az előbbi tényezők valamelyi-