Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

III. TUDOMÁNYOS FOLYOIRATOK - 4. Hazai idegen nyelvű természettudományi folyóiratok értékelése nemzetközi összehasonlításban

III. 4. HAZAI IDEGEN NYELVŰ TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRATOK ÉRTÉKELÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN* Minden folyóiratnak természetes kívánsága, illetve célja, hogy saját tématerületén belül kivívja a szakmai közvélemény elismerését, hogy a hozzáértő olvasók véleménye szerint a , jó" folyóiratok csoportjába tartozzon. Az idézőjel — most folyóiratokról beszélve — a Jóság" fogalmának viszonylag összetett, eddig többnyire szubjektív megítélésen alapuló - ezért rövid és egzakt módon csak körülményesen definiálható - jellegének szól. A továbbiakban csak a tudományos, és ezen belül a természettudományi folyóiratok vonatkozásaival foglalkozunk. Ezeknél a minőségi igény fokozottan, tulajdonképpen követelményszinten jelentkezik. Ennek két fő oka is van: 1. A folyóirat a kutató munkaeszköze: mint a tudományos információáramlás egyik legfontosabb csatornája, a mindennapi munkához szükséges részletességgel, pontossággal és naprakészséggel szállít rendszeresen tudományos információt. Ebben a vonatkozásban több vagy legalábbis más a feladata annál, mintsem hogy egy szélesebb és heterogénebb közösség műkedvelői szintű intellektuális (lektűr-) igényét kielégítse. 2. A folyóiratcikk a kutatói munka eredményének ugyanakkor a tudományos kommunikációnak is valószínűleg legjelentősebb megjelenési formája: a tudományos folyóiratok olvasói nemcsak az információk passzív befogadói, hanem előbb-utóbb maguk is szerzőkké válnak, akik számára nem közömbös, hogy kutatási eredményeiket publikáló cikkeik milyen minőségű szakmai környezetben (milyen minőségű folyóiratokban) látnak napvilágot. Mint ahogy egy presztízsére valamelyest is adó folyóirat is „igyekszik" addigi színvonalával a terület minőségi kéziratait magához vonzani. A tudományos folyóirat a hozzá beküldött kéziratnívó alapján így sokkal komolyabban vehető és állandóbb visszajelzést is kap saját (szakmai körökben kialakult) minősítettségéről, mint bármely egyéb olyan lektűr- vagy népszerűsítő folyóirat, ahol az olvasók közt sokkal kisebb a tényleges vagy várható szerzők aránya. A kérdés eldöntése, vagyis egyfajta — nemcsak szubjektív és hallgatólagos — minősítés szükségessége pedig néha számos szempontot érzékenyen érintő igényként merül fel. Tárgyilagosan és általában: mennél inkább betölti egy folyóirat érdemben a funkcióját, fenntartása, támogatása annál indokoltabbá lesz. Másképpen fogalmazva: léte annak arányában válik érdektelenné, mennél kevésbé tudja teljesíteni eredeti, deklarált vagy magasabb tudománypolitikai meggondolások szerinti hivatását. Folyóiratok minősége Egy folyóirat minőségét alapvetően 2 tényező határozza meg: az egyik a szakmai, vagyis szellemi termékként való előállításának színvonalával (1), a másik nyomdatermékként és értékesítendő áruként való előállításának és forgalmazásának színvonalával (2) kapcsolatos. A kettő bizonyos összefüggésben van. 'Nagy József, Braun Tibor, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 27 (1980) 358-368.