Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

I. BEVEZETÉS - 1. A tudománymetria nagykorúvá válása (E. Garfield)

15 A TUDOMÁNYMETRIA NAGYKORÜVÁ VÁLÁSA dományos mutatók"-ban feldolgozott adatok zöme táblázatok és ábrák formájában, valamint grafikus ábrázolásban kerül bemutatásra. A mű kitűnő nyersanyagot biztosít, amelyből követ­keztetések extrapolálhatók a tudomány jövőbeni helyzetére és állapotára vonatkozóan. Robert Wright, a National Science Foundation (Nemzeti Tudományos Alap) tudományos mutatókkal foglalkozó részlegének vezetője rámutat, hogy a „Tudományos mutatók" első megjelenése után az Egyesült Államok kormánya 50 millió dollárral növelte az egyetemeken folytatott alapkuta­tásokra fordítandó anyagi támogatás összegét.20 Á „Tudományos mutatók"-ról mélyreható kritikai elemzést olvadhatunk a „Toward a Metric of Science: Advent of Science Indicators" („Üt a tudomány mérése felé: a tudományos mutatók bevezetése") című munkában.21 Elkana, Lederberg, Merton, Thackray és Zuckerman által szerkesztett kötet számos tudo­mányágban ismerteti az adott dolgozók munkáját. A könyv alapjául egy 1974-ben, a kaliforniai Standfordban, a Magatartástudományi Kutató Központban megrendezett konferencia szolgált. A tudományos mutatókkal kapcsolatos témák széles skáláját tartalmazza. „Evaluative Bibliometrics: The Use of Publication and Citation Analysis in the Evaluation of Scientific Activity" („Értékelő bibliometria: a publikációk és idézetek elemzésének felhasz­nálása a tudományos tevékenység értékelésére") című munkájukban Narin és a Computer Hori­sons Inc. vezető munkatársai a Nemzeti Tudományos Alap számára összegezték a közlemények és idézetek mérésén alapuló értékelés pillanatnyi helyzetét.22 Ez az 1976-ban publikált munka jó áttekintést ad mindazok számára, akik érdeklődnek a téma iránt. Néhány kísérlet történt arra is, hogy megpróbálják összefoglalni azokat a tudománymetriai kutatásokat, melyek eredménye eddig publikálásra került, és hogy meghatározzák ezek fő irány­vonalait. Gilbert és Woolgar (Yorki Egyetem, Szociológiai Tanszék) 1974-ben a Science Studies­ban megjelent összefoglaló munkájukban például két különböző módszert jelölnek meg, ame­lyeket a tudomány növekedését számszerűsítő tanulmányokban használnak. 2 3 „Az első mód­szer a rendelkezésre álló adatokat veszi alapul, majd tetszés szerint választ hozzájuk illő leírást (rendszerint matematikai függvény formájában). A jövőbeni növekedésre vonatkozó előrejelzé­sek ezután extrapolálással nyerhetők. A másik módszer a tudományban tapasztalható valami­lyen társadalmi folyamattal kapcsolatos hipotézis felállításával kezdi, mely vagy szociológiai ku­tatásokon, vagy intuíción alapul. A hipotézis következményeit ezután kifejtik és ez a folyamat gyakran matematikai függvény megformulázását eredményezi". A tudománymetriai irodalomról egy másik összefoglaló munka 1977-ben jelent meg Morav­csik (Elméleti Tudományok Intézete, Oregoni Egyetem) tollából „A Progress Report on the Quantification of Science" („A tudomány kvantifikálásának újabb eredményei") címmel. 11 Moravcsik megjegyzi, hogy a tudománymetria kutatói számszerűsíteni tudják mindazt, ami a tudomány gépezetébe betáplálásra kerül, és azt is, ami abból termékként kikerül. A betáplálás­ra kerülő tényezők közül elsődleges fontosságúak a munkaerő és a pénz. Másodlagosak például a megépített laboratóriumi épületek száma, vagy a kutatók által felhasznált komputer gépidők. Mint Moravcsik rámutat, a tudománymetria eddig kevés figyelmet fordított ezekre a ténye­zőkre. Másrészről, a tudomány gépezetéből kikerülő termékek inkább alkalmasak a tudomány­metriai vizsgálatokra. Ilyen „output adat" például: a publikáló szerzők száma, földrajzi eloszlá­suk, az egyes években produkált közlemények száma, az egyes közlemények vagy egy szerző ál­tal kapott idézetek száma. Moravcsik munkájának megjelenésétől mostanáig eltelt időben sem pangott a munka a tu­dománymetria területén. Mint hangsúlyozza, a tudomány növekedésének, a tudományos kom­munikáció és a tudományos tevékenységnek számos aspektusa beért a vizsgálatra.

Next

/
Thumbnails
Contents