Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében
Adattár - Boszorkányperek (1645-1814)
34 Mely szerint ezen vádlott félretéve és megvetve az isteni és az emberi törvényeket ördögi sugallatra több alkalommal mágikus cselekedeteket követett el. Istentelen vétke a vádlott ellen a bíróilag gyűjtött s a bíróság kezében lévő bizonyságokból a legvilágosabban kitűnik. Ezért annak tartalma átgondolására hívja fel a bíró urakat, és az ország tényleges törvényei és gyakorlata, valamint a bíróság gyakorlata alapján megerősítetten máglyára kéri ítélni. A bepanaszolt személyesen előállított vádlott az ellene emelt vád tárgyát kereken tagadja, mivel a törökök között vásárlás végett járt, 4 hogy bizonyos gyógyszereket szerezzen, de az ördöggel sohasem volt szövetségben. Az ügyész a tanúkihallgatási jegyzőkönyvhöz ragaszkodva kér ítéletet. ítélet. Számba véve és jól mérlegelve mind a személyesen előállított vádlottnak a bíróság kérdéseire adott válaszait, mind a bíróilag gyűjtött és szokás szerint fejre tett vallomásokat, nyíltan kitűnik, hogy a bepanaszolt vádlott Mária több embert bosszúból megfenyegetett, akiken azután a baj be is következett. Poroszló helységben, ahol a fenti vádlottat 5 elfogták, az asszonyok a bába megérkezése előtt Isten jóságából szerencsésen szültek, mely után majdnem valamennyinek, akik nem hívták, gyermekágyi és különböző más fájdalmakat és gyötrő betegségeket, valamint a gyermekek megrontását, több ember megbetegedését okozta, mely bajok azonban a bábaasszony segítő orvoslására, vagy nyálas köpetére mindjárt meggyógyultak. A ház körül éjjel elbarangoló, alkalmatlankodó, vagy megvert sertéseket emberi módon megsajnálta, babusgatta. A tanúktól előadott saját vallomása szerint másik faluban 6 az ablakon át senkitől sem látva leselkedett és az embereket figyelte. Az újszülött csecsemők első bélsarát elkérte, de akiktől azt nem kapta meg, a gyermekeket megrontotta, és halálát is okozta. Tehát több meg nem engedett cselekedete a beteijesztett bizonyítékokból világosan kitűnik, s hogy tette természeti okokkal nincs kapcsolatban, s nem a gonosz szellem műve és sugallata nélkül gyakorolta azokat és vitte végbe. Ezért tehát a vádlott, mint igen gyanús személy az ügy igazságának és a cinkosok kiderítésére először kínvallatásnak vetendő alá, majd pedig többségi szavazattal lefejezésre és máglyán való elégetésre ítéltetik.] (Heves megyei Levéltár. rV-l/a. 11 .kötet 131-133. oldalak.) * 1. A török uralom megszűnte után Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék közgyűlésüket még hosszú időn át Gyöngyös városában tartották. 2. Almássy János vármegyei alispán. 3. Nemes Szeleczky Márton. 4. Eszerint a vádlott vagy még a török uralom alatt volt érintkezésben a törökökkel, vagy pedig, - ami valószínűbb, - az ország déli részébe visszaszorított hódítókkal állott kapcsolatban. 5. Mint alább látni fogjuk: bábaasszony volt. 6. Sajnálatosan nem említi meg az irat, hogy a vádlott a vármegye melyik helységéből való volt, illetve hol követte el vádbeli tettét.
