Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében

Adattár - Boszorkányperek (1645-1814)

25 13. 1665. szeptember 16. Bárson Katalin boszorkányperének Ítélete [Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék törvényszéke 1665. szeptember 16-án Füleken vitte véghez. Hasonlóan vádat emel Bárson Katalin

1 jobbágy ellen, miszerint nem tudni miképpen s mely gonosz lélektől sarkallva, megtagadván az isteni és az emberi törvényeket, az isteni fenséget és a teremtőt, az ördögi hatalomnak önként és odaadóan behódolva boszorkányos életet élt. Ezért ezen utálatos tettéért méltó büntetést kíván statuálni, annak végrehajtásával megfizetendő a törvényszék kezei között lévő bizonyságoknak megfelelően. ítélet. A jelenlévő vádlott ellen nem kis gyanú merült fel, s ezért, hogy az előzően előadott gonosztette minél inkább kiderüljön, előbb tisztító eskü alá vétessék, egyébként pedig a tűznek adassék át.] (Heves megyei Levéltár. IV-l/a. 1 .kötet 331-332. oldalak.) * 1. Lásd a 4. sorszámú irat 2. jegyzetét. 6. 1675. április 2. Nagy Ferenczné boszorkánypere [Az ügy úgy áll, ahogy itt elmondatik, — Istennek legyen dicsőség! — írta a szegény Abdullah kádi Hatvanban, — bocsáttassák meg neki! (Pecsét helye) Az irat igazi leírásának az oka az, hogy Ali pasa egri beglerbég és főparancsnok pasa magas személyének hivataltisztje, Oszmán aga, szolgái kezébe Magas Parancs érkezvén, a kívánság értelme ismertté lett. Gyöngyös város és Püspök falu

1 között egy hitetlen aszszonyt boszorkánynak mondva megégettek. Amikor Gyöngyös város lakosai közül Lakatos Mihály, Bádzs Gergely, Szűcs Vince, Beréni Máté és Sódi György, valamint Püspök faluból Török János és Pálfi András nevű hitetlenek megjelentek, a két város között boszorkánynak mondott hitetlen asszony elégetéséért az elhunyt Oszmán aga őket perelni