Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében

Függelék - A mágiáról és a kínvallatásról Huszty István „A gyakorlati jogtudomány, avagy új kommentár a magyar jogban" című munkájában, 1758

255 Halottlátók, akik az elhunytak holtteste révén másoknak valamit megjósolnak; Carpzovius, I. rész 49. kérdés.

4 Másokat sorsvetőknek neveznek, így hívják a sors által küldötteket. Ennek három fajtája van. Először az osztozkodók, akik megtiltják a perlekedők megbékélését, hogy az legyen a győztes, akinek nagyobb szerencséje van, vagy a dologban osztozkodók; tudniillik midőn a vagyon az örökösök között fejenként szétosztásra kerül, hogy kié legyen a porció, amint az felette használatos, sorsot húznak. Másodszor a tanácsadók, akiket kétes dolgokban Isten akaratának a megismerésére használnak. Harmadszor a jövendölők, akik az elmúlt, a jövendő, vagy a távollévők után illetéktelen dolog révén, szavak, írások, keresztek, vagy más jelek útján tudakozódnak. 4. A sorsvetők szabadok, és leghasználatosabbak legtöbbször örökösök között a javak felosztása alkalmával; úgyhogy gyakorta kipróbálják használatát. Éppenígy a sorstanácsadók használata magában és teljesen szabad, ha valami sürgető szükségesség áll fenn, és más mód nem adódik annak megismerésére; és ez az Isten iránt való köteles tisztelettel történjék, ne könnyűszenei, vagy zavarosan kérve Istentől valaminő rendkívüli jelet, vagy csodát, mert másként az Isten megkísértése lenne. Valóban alázatosan legyen kérve, hogy az Isten az ő különös gondviseléséből határozottan úgy tartsa méltónak elrendezni, hogy az isteni akarat megismeréséhez úgy juthasson hozzá, amint azt teljesedni kívánja. így a sors útján van választva az apostolok közé Szent Mátyás, az áruló Júdás helyett.

5 A sorsjövendölés használata azonban semmiképpen sincs megengedve, mivel tulajdonképpen a mágiának felel meg, amennyiben semmiféle kapcsolata nincs a valósággal. 5. Ezért a sorsvetés és a tanácsadás kivételével az előbb említettek közül bármelyik bűntett, mágia, mivel semmi természetes kapcsolata nincs a valósággal és minden ilyenféle a gonosztevők mesteikedéseihez közelálló; ezért bármely módon is nyer elkövetést a gonosztett, a mágusok, a boszorkányok, ördöngösök, jósok, bűbájosok, férfiak és nők, az igazmondók és a szemfényvesztők vegyesen és válogatás nélkül, — miként a nevezett doktorok alapján Carpzov írja, — az ördögnek magukat másoknál erősebben lekötötték, és több kevesebb rontást okoznak. 6. Kettős egyességet [szerződést] köthet a sátánnal; egy kifejezettet, melyet a mágusok a bűbájosok fortélyával, vagy annak nevében írnak a mindenható teremtő Istennel felhagyok, a keresztség szentségét széttépők, az Isten Fiát megtagadók; az ő jótéteményét visszautasítva s annak ellenében az ördögnek behódolnak, örökös engedelmességet fogadnak, s magát és lelkét testével együtt örökös kárhozatra adják, amiként a bűbájosok tulajdon vallomásaiból a szerzők beszámolnak. 7. A másik szerződést hallgatólagosnak, vagy beleegyezésesnek nevezik, és idetartozónak mondanak minden mást, mely világos szerződés nélkül veszi kezdetét, akik egyetértésben és érintkezésben vannak az ördöggel, és kik készakarva gyanús megfigyelést vesznek igénybe. Carpzov, I. rész 49. kérdés. 8. Jóllehet egyébként nem hiányoznak, akik a mágusokra adnak, vagy bennük kételkednek, vagy nyíltan tagadják erőltetett akaratoskodásaikat, melyet bőven felsorol Carpzov, I. rész 49. kérdésben, a mágusokról azonban bebizonyított először az isteni jog értelmében, hogy Isten már hajdan ítéletet hozott a gonosztevőkről, az ördöngő-