Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások II.

XIII. Parancs, fenyegetés, kívánság egyházi átok/áldás formában

363 XIII. Úgy elfogyjatok, mint ahogy elfogy az árvízben a szárazság, kiapajsza az árvizet. Úgy elfogyjatok, mint ahogy elfogy a nagy hópehely, mely omlik s a legnagyobb hegyeket letakarja, és egyszer hát sohut semmi nincs belőle. Ne lásson meg tégedet es se az ájer, se az őrzőangyal, se a szellem. Ugy eltakarodjál, mint az ég és a föld amilyen tiszta mindenféle burjántól. Olyan tiszta legyen az az ártatlan /tehén neve/ Olyan tiszta legyen ez az ártatlan es tolled, s az a forrás, az a gyöngyforrás, az a tejforrás szálljon vissza, áradjon meg neki az a forrás, ami megáradott ennek az állatnak, s elrabolta ez a boszorkány. Úgy eltakarodjál! Mert ha el nem takarodol, agyonütlek a Jézus keresztjével, elváglak késvei s agyonütlek a szent feszületvei! /U.ott/ 41. Jégeső ellen Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindörökkön örökké. Amer . Im elődbe állok a teljes Szentháromság erejivei. Teremtetlen az Atya, teremtetlen a Fiú, teremtetlen a Szentháromság egy Isten, Eloszolhatatlan az Atya, eloszolhatatlan a Fiú, eloszolhatatlan a Szentháromság. Kényszerítlek téged te gonosz Sátán, addig az én falum határába bé ne következzél. Erdő ága-bogára hol kakasszó nem hallatik, vakaru kalács nem illatik. Vigyen el téged az Atya, vigyen el téged a Fiú, Vigyen el téged a teljes Szentháromság egy Isten. Az udvaron három szál pimpót összekötöznek, és azzal szenteltvizet kereszt alakban a felhő felé "intenek". /U.ott/ 42. Fejfájás gy. Én, bűnös szájamból szólok: Tiltalak téged hetvenhétféle indulatok és eredetek és fájdalmak,