Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások II.

XVII. Varázsigék

571 XVIII. 40.4. U.az . Majd eljössz holnap sóért /Rimóc, Nó/ 41.1. U.az Egy kislány beteg lett: szőrös, sovány; mert a szomszédasszony mindig odajárt. Este, mikor jött a szomszédaszszony, nem eresztették be, hanem ezt mondták: Gyere reggel, majd kapsz sóskenyeret! Reggel odament, megfogták, és az ajtóra akarták szögezni, de az könyörgött, hogy eresszék el, meggyógyul a kislány. /Bátmonostor, Bb/ 41.2. U.az Gyere el reggel sóskenyérre! /Besenyőtelek, He/ 41.3. U.az Elgyere aztán reggel sóskenyérre! IErk, He/ 41.4. U.az Gyere reggel, sóskenyérre várlak! /Jászapáti, Szo/ 41.5. U.az Jöjj el hónap sós kenyérre! /Hatvan, He/ 41.6. U.az Gyere hozzám reggel, sós kenyeret adok! /Tura, Pe/ 41.7. U.az Várlak hónap a sós kenyérre! /Erk, He/ 41.8. U.az Gyere el reggel, sós kenyeret adok! IJobbágyi, Nó/ 41.9. U.az Gyere el máskor is, majd sóskenyérre várlak! IHonkiskér, Ho/ 41.10. U.az Megállj, elvárlak reggel sós pirítósra! INagylóc, Nó/ 42. U.az Ha a "nehézség elhagyja az embert, sóra és vasra kell hini...elnehezültem volna s mondék: jöjj rá kurva, vasat, sót adok ...mentem a kertbe, késő estig ott voltam, addig három úttal keresett engemet..." /Kolozsvár, Kl; 1584es boszorkányper/