Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások II.
XVII. Varázsigék
572 XVIII. 43. U.az Éjjel nyomott valakit a boszorkány. Csak akkor tudott szabadulni tőle, mikor ezt mondta: Fokhagymás pirítósra gyere! /Verpelét, He/ 44. U.az Ha a tehenet megrontotta a boszorkány, a disznóvályuba öntött tejet kelet felé fordulva két villával szurkálták, ezt mondva: Addig szúrom, vágom, míg ide nem jön, aki a tehenemet megrontotta. /Tiszajenő, Szo/ 45. U.az Ha nyűgös volt a gyerek, a bölcsőbe fejtől és lábtól sót hitettek, ezt mondva: Ne legyen addig nyugta, ki gyermekemet megrontotta, míg el nem gyün. Ha a rontó eljön, megseprűzik, és a kisgyerek meggyógyul. /Fúrta, Bi/ 46. Elveszett állat visszaszerzése, vagy valakinek a házhoz csalogatása Pénteken vagy kedden a kéménybe kellett kiáltani: N. addig se ne egyék, se ne igyék, se ne szarjék, amég ide nem jön. ISzucsák, Kl/ 47. Szerelmi varázslás A lány sárból emberkét gyúr; tűvel szurkálja ezt mondva: Nyugtod, pihenésed ne legyék, míg énhozzám el nem jössz, és engem el nem veszel. /Nagyszalonta, Bi/ 48. "Megrontott" tehén gy. Patakból vízhozta fát kell szedni, abból tüzed rakni az istálló küszöbén: három szál gyufával háromszor meggyújtani és ezt mondani: Tejnek a hasznát hozza vissza! Az illető, aki megrontotta, jelenjen meg! A rontó megjelenik; ezt mondják neki háromszor: Add vissza a tehenemnek a hasznát! Ezután a seprűvel kell fenyegetni, az megijed és kiabál: "visszaadom, visszaadom!" Estére megjön a tej. /Szöllősardó, Ab/ 49. U.az Ha este a ház körül ólálkodik a boszorkány, egy emberi ürülékkel teli rossz cserépedényt vágnak hozzá, ezt kiáltva:
