Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások I.

I. Egyszerű óhajtó és parancsoló formák

43 I

I. 1. 52. U.az Menjetek el oda, akire én haragszok! IPl. a bíró/ /Sárrétudvari, Bi/ 53. U.az Ha valaki a malomból ellopott valamit, akkor ahhoz a molnár elküldte a patkányait. Ocsút dobott a vízbe, e szavakkal: Menjetek a vízre. SÍrva-ríva mentek a vízre a patkányok. Elmentek, oda ahova rendelve voltak. /Cserszegtomaj , Za/ 54.1. U.az Akinek a házánál sok patkány van, Benedek napján hajnalban ostort vesz a kezébe, és megkerüli azt az épületet, ahol a patkányok laknak, ezt mondva: A legközelebbi malomba, aló mars, hogy itten többet ne uralkodhass! Ha valaki kérdezné, hogy mit hajt a vásárra, nem szabad felelni, mert akkor nem mennek el a patkányok. /Boda, Ba/ 54.2. U.az Menjetek a malomba, menj etek a Volfingerhez, ne a szegény emberét bántsátok! /Zagyvarékas, Pe/ 55.1. U.az Ha valaki vásárra megy, elvisz egy marék svábbogarat, valaki után elszórja, ezt mondva: Ergye el a vásárra! /Kisherend, Ba/ 55.2. U.az Miatyánk Gyertek, patkányok, vásárba! ISzebény, Ba/ 56.1. U.az Voltak, akik el tudták küldeni a patkányt. Hajnali harangszó előtt jól tartották őket tiszta búzával. Mikor a misére hármat harangoznak, első harangszókor kezdi őket küldeni: Keljetek fel, készüljetek híveim! Mikor harmadikat harangoztak, azt mondta: Beharangoztak, lehet indulni! Sirva mennek, még a fiaikat is összeszedik. Előzőleg a patkányküldő egy kocsi szalmát kivitetett a gazdával a földjére. Oda mentek a patkányok a szalma alá, és azt rájuk gyújtották. /Jászapáti, Szo/