Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások I.

I. Egyszerű óhajtó és parancsoló formák

38 I

I. 1. 18. "Szegedés" gy. A javasasszony keresztet vet magára, majd elmond néhány Miatyánkot, majd a beteget a falhoz löki, ezt mondva: Ott maradj! A "szegedés" megszűnik, mert a falon marad. /Bács-Bodrog m. / 19. Nyelven nőtt "falatka" gy. Kenyérdarabbal megnyomkodták; a kenyeret a kutyának dobva ezt mondták: Ragadjon a kutya szájára vaj a seggire! IAndrásfalva, BU/ 20. "Sárgaság" gy. Kilenc megszárított tetűt meg kell törni, vízbe tenni és meginni, ezt mondva: Tetűbe menjik a sárgaság! /Hajdudorog, Ha/ 21. "Pokolszökés" gy. Egy gerezd fokhagymával háromszor megkerítik visszafelé a beteg helyet /vagy esetleg kilencszer/, ezt mondva: Ragadj a kutya seggire! Ezután "eltöpdösik". /Bertyila, ML/ 22.1. "Nátha" gy. Aki náthás, harapjon észrevétlenül valakinek a vállába és mondja: Náthám ragadj on rád! /Nyiri, Ab/ 22.2. U.az Náthám száll

j on rád! /Nagyberki, So/ 23. U.az A náthás ember taknyos zsebkendővel megnyomkodja a kilincset ezt mondva: Én hurcoltam eleget, te mög vigyed tovább! IOrdas, Pe/ 24. "Árpa" gy. Mikor a felkelő nap pereme látszik, ezt kell mondani: Száradj le, másra szállj! /Mezőkeresztes, Bo/ 25. U.az Akinek árpa van a szemén, mondja magában többször: Legyen ez az árpa a tiéd! Valaki más fogja megkapni az árpát. /Bács-Bodrog m./